Általános Igazgatási Csoport   

I. Az Általános Igazgatási Csoport munkatársai

II. Az Általános Igazgatási Csoport ügyfélfogadása:

              a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejével megegyezően

              Hétfő: 13.30 - 18.00

              Szerda: 08.00 - 12.00, 14.00 - 18.00

              Péntek: 08.00 - 12.00

III. Kötelező hatósági nyilvántartások

A/ Ipar-, Ker-, Szálláshely, Rendezvény nyilvántartások:

B/ Címnyilvántartás:

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés bekezdése alapján címképzésért felelős szervként a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014.(VIII.28.)Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel elvégzett címrendezések hatósági nyilvántartása: http://budafokteteny.hu/uploads/files/2017/Lakc%C3%ADm_nyilv%C3%A1ntart%C3%A1sba_v%C3%A9tel_2018.01.08..xls?time=1520001523742

C/ Méhész nyilvántartás: 2019 - Méhészek nyilvántartás

IV/A. Hatósági ellenőrzési ütemtervek:

IV/B. Hirdetmények és mellékleteik:

V. Közterület-használat engedélyezése:

VII. A fás szárú növények védelme

VII.  Címrendezés

1. címkezelés, címrendezés

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet  (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1400345.kor) (a továbbiakban: Rendelet) írja elő a címképzés és a címkezelés alapvető eljárási szabályait és jelöli ki a feladatok címzettjeit.

A Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint „A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.”

Ugyanezen Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint „Cím akkor

• keletkezik, ha valamennyi, e rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,
• szűnik meg, ha valamennyi címadatát törtölték a központi címregiszterből,
• módosul, ha valamely címeleme megváltozik.

A Rendelet 4. § (1) bekezdés szerint a címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzője látja el a címkezeléssel összefüggő feladatokat. Ezen jogszabályoknak megfelelően 2015. január 1. napjától bevezetésre került az ún. Központi Címregiszter (a továbbiakban: KCR), melynek célja, hogy a címek egy központi rendszerbe kerüljenek, továbbá a kapcsolódó nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, személyiadat- és lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címadatok pontosak és naprakészek legyenek.

Kerületünk vonatkozásában - mint Budapest Főváros teljes területén is – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelete

http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh7eg6ed7dr8eo3dt0ee5em0cj3bx4cb1cd8by9bw2bx7m (továbbiakban: Ör.) határozza meg helyi szinten a házszám-megállapítás szabályait. (pld.: telekmegosztás esetén is 21. § (1) bekezdés f) pontja)

A fenti jogszabályok értelmében, így különösen a Rendelet 22. § (1) bekezdés bekezdése értelmében a címképzésért felelős szervként 2016. december 31. napjáig előkészítette és megkezdte a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014.(VIII.28.)Korm. rendeletben foglaltak alapján elvégzett adatellenőrzéssel a kerületi felülvizsgálandó megjelöléssel ellátott címek megfeleltetését, és folyamatosan lefolytatja hatóságunk a szükséges címkezeléseket. A lefolytatott adatellenőrzéseken túlmenően az ingatlan-nyilvántartásban még esetlegesen fennálló eltérések esetén az érintett ingatlan tulajdonosa/haszonélvezője kérésére hatóságunk a továbbiakban is eleget tesz a címképzési kötelezettségnek.

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Korm.rendelet rendelkezései alapján érintett ingatlan címadatának kezelése, rendezése, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján ingatlan címének igazolása érdekében az ingatlan tulajdonosa/haszonélvezője címrendezési kérelmet nyújthat be az Általános Igazgatási Csoporthoz.

2017-05-25 - Címrendezési kérelem

2017-05-25 - Használati megállapodás

A hatósági eljárás illeték- és eljárási költségmentes.

A kérelemhez kérjük csatolni a kérelmező személyazonosságát igazoló személyes iratok (személyi igazolvány/útlevél, lakcímet igazoló kártya) másolatát, továbbá az ingatlanon lévő több lakóegység esetén az ingatlan használatára  vonatkozó használati megállapodást, illetve társasház esetén az alapító okirat másolatát.

Címváltozás esetén:

1. Az ingatlanba bejelentett lakcímmel rendelkező személyek lakcímkártyájának cseréje szükséges. A lakcímkártya cseréje hatósági döntés miatt illetékmentes.
2. A személyazonosító igazolványt nem kell cserélni, mert abban nincs feltüntetve lakcím.
3. A jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány (forgalmi engedély) cseréje nem szükséges, ebbe - kérelemre - illetékmentesen bejegyzik az új címet.
4. A szolgáltatói szektor (pénzintézet, távközlési szolgáltató, pénztárak, biztosítók) felé a változást az ügyfélnek kell jeleznie.
5. Vállalkozás székhelyének (telephelyének) cím változása esetén a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles ezt ügyfélkapun keresztül a cégbíróságnak a változás bekövetkezését követő 180 napon belül bejelenteni, amely bejelentés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdése értelmében illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól mentes.

2. Központi Címregiszter

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény 14. § rendelkezése szerint az egységes címképzés és címkezelés kialakítása érdekében 2015. január 1. napjától létrejött a Központi Címregiszter (továbbiakban: KCR). A KCR egy központi etalon/mester nyilvántartás, amely csak címadatokat, azok címelemeit tartalmazza személyhez vagy más adathoz nem köthetően az állami (pld.: ingatlan-nyilvántartás, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás) és az önkormányzati nyilvántartások számára. Ezáltal teljesül azon elvárás is, hogy minden kapcsolódó nyilvántartásban ugyanazok az érvényes címadatok szerepeljenek és alkalmazásával fokozatosan megszűnnek a címadatok közötti ellentmondások. A KCR jelentőségét kifejezi, hogy a címadat részét képező címkoordináta alapján a rendőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a mentőszolgálat szükség esetén könnyebben megtalálja az érintett ingatlant.

A KCR nyilvántartás naprakészen tartásáról és a címkezelési feladatok ellátásáról az érintett ingatlan fekvése szerint területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

3. címadat: a címelemek és a címelemeken túl nyilvántartott adatok összessége

Címelemek:

1. ország neve

2. megye neve

3. település neve

4. postai irányítószám

5. ha van, településrész neve

6. ha van, kerület megjelölése

7. közterület neve

8. közterület jellege

9. házszám

10. ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jele

11. ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jele

12. ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jele

13. ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának megjelölése.

A címelemeken túl nyilvántartott adatok:

1. címkoordináta és ingatlan-nyilvántartási azonosító kód

2. címkezelési döntés száma

3. valamennyi cím tekintetében egyedi azonosító kód

4. információt, hogy a cím telek vagy épület megjelölését szolgálja

VI.  hagyatéki eljárás

1. általános tudnivalók

A halottvizsgálati bizonyítvány megérkezését követően a bizonyítványban megnevezett hozzátartozó részére értesítést küldünk az eljárás menetéről, illetve arról, hogy a hagyatéki leltár felvételéhez milyen iratokat szükséges bemutatnia, illetve csatolnia. Felhívjuk a figyelmét, hogy kizárólag azt a személyt áll módunkban értesíteni, aki a halottvizsgálati bizonyítványon hozzátartozóként, vagy temettetőként feltüntetésre került. Tájékoztatjuk, hogy a hagyatéki leltár elkészítése érdekében értesítésünk mellékleteként csatolt „adatszolgáltatás hagyatéki leltár készítéséhez” elnevezésű nyilatkozatot kitöltve, a szükséges iratok másolati példányával együtt (részletesen lásd lent), jelen levél kézhezvételétől számított 21 napon belül szíveskedjen címünkre visszaküldeni.

Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatását nem kéri - mert nincs leltározás alá eső vagyontárgy - a nyilatkozat alábbi pontjait akkor is szíveskedjék kitölteni, és azt címünkre 21 napon belül visszaküldeni:

I.Az elhunytra vonatkozó adatok

II.Végintézkedés

IV.A hagyatéki eljárásban érdekeltek adatai

V. Egyéb adatok, nyilatkozatok

Tájékoztatjuk, hogy a nyilatkozat visszaküldését követően személyes meghallgatásra Hivatalunkban nem kerül sor! Amennyiben az elhunyt tulajdonában ingó-, illetve ingatlanvagyon volt, a leltárba vett hagyaték átadásáról a leltározást követően az illetékes közjegyző dönt. Az illetékes közjegyző értesíti az érdekelteket a hagyatéki tárgyalás időpontjáról, a továbbiakban szükséges teendőkről. A hagyatéki leltár felvételéhez szükséges az ingatlan értékének megállapítása, melyet az ingatlan fekvése szerint illetékes Polgármesteri Hivatal (Bp. XXII. kerületben a Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája látja el ezt a feladatot) teljesít az esetlegesen szükséges helyszíni szemlét követően.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amennyiben az elhunyt a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, úgy annak tényét az értesítés kézhezvételét követően köteles haladéktalanul bejelenteni Hivatalunkban és ezzel egyidejűleg az elhunyt e tevékenységével kapcsolatos vagyontárgyak, iratok tételes jegyzékét is benyújtani.

Amennyiben valamely ingatlan, illetve ingóság esetében a korábbiakban hagyatéki eljárást nem folytattak le, úgy póthagyatéki eljárás lefolytatása kérelmezhető.

2. a hagyatéki eljáráshoz szükséges iratok

2.1. nyomtatványok:

a./ hagyatéki adatszolgáltatás

b./ nemleges nyilatkozat

c/. póthagyatéki eljárás iránti kérelem

2.2. a nyilatkozat mellékleteiként az alábbi iratok másolati példányának csatolása szükséges:

1. elhunyt halotti anyakönyvi kivonata (minden esetben!)

2. végintézkedés (végrendelet, öröklési-, tartási-, vagy életjáradéki szerződés), amennyiben az elhunyt végintézkedést hagyott hátra

3. hagyatéki vagyont igazoló iratok a következők szerint:

• igazoló iratok/kivonatok: bankszámláról, kötvényről, részvényről, takarékbetét-könyvről, értékpapírról, széf bérleti jogáról, kárpótlási jegyről, üdülési jogról, biztosításról, gazdasági társaságban, vagy szövetkezetben fennálló tagi részesedésről, lajstromozott vagyontárgyról.

• forgalmi engedély: amennyiben az elhunyt tulajdonában gépjármű, utánfutó volt.

• nyugdíjszelvény: kizárólag abban az esetben, ha az elhunyt utolsó havi nyugdíja nem került felvételre (megjegyzés: az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjat hagyatéki leltár felvétele nélkül is kifizeti, amit a hozzátartozónak kell kérelmeznie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól)

• munkáltató igazolása fel nem vett járandóságról: kizárólag abban az esetben, ha az elhunyt utolsó járandósága (pl. munkabér, táppénz) nem került felvételre

• biztosítási kötvény: kizárólag abban az esetben, ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett, és nincs megjelölve konkrét kedvezményezett a biztosítási kötvényen!

• adásvételi szerződés, ill. egyéb igazoló irat: ha az elhunyt tulajdonában üdülési jog, szerzői jog, ill. egyéb vagyoni értékű jog volt.

• babakötvény: 2005. december 31. napját követően született – magyar állampolgárságú és Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező – gyermek életkezdési támogatása iratai

• kárpótlási jegy: ha az elhunyt tulajdonában kárpótlási jegy volt

• hagyatéki terhet igazoló iratok: az elhunyt tartozásai, felvett kölcsönei, illetve az öröklésre jogosult által rendezett tartozás

3. kérelemre öröklési bizonyítvány (az öröklési rend igazolása):

Kiállításának akkor van helye ha:

• - az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága, vagy
• - a kérelmező igazolja, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként érdekelt között öröklési jogi vita nincs és hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor.

4. 2017-05-25 - Tájékoztatás a törvényes öröklés rendjéről

5. a kerületi közjegyzők elérhetőségei:

dr. Láday Réka 1221 Bp. Leányka u. 26. VIII/31. Tel: 482-0180, Fax: 482-0181

Dr. Toldi Judit 1221 Bp. Kossuth Lajos u. 25-29. I. em. Tel: 315-2866

A páratlan hónapban elhunytak ügyeiben dr. Toldi Judit, a páros hónapban elhunytak ügyeiben dr. Láday Réka jár el.

VII. birtokvédelem

1. általános tájékoztatás

A tulajdonost és a tulajdonoson kívül minden más birtokost is megillet a birtokvédelem, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, a dolgot hatalma alól elvonják, vagy a birtoklásban zavarják, akadályozzák a hatalom gyakorlásában. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a birtokvédelem három eszköze:

a) birtokvédelem önhatalommal: A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.

b) birtokvédelem közigazgatási úton: A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el. A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető személy.

c) birtokvédelem bírói úton: A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 éven belül közvetlenül a bíróságtól is kérheti, 1 év eltelte után pedig már csak a bírósághoz fordulhat.

2. birtokvédelmi eljárás

A birtokvédelmi eljárás lefolytatása kérelemre indul. A birtokvédelmi eljárás során azt kell bizonyítani, hogy a birtokos birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: birtokvédelmi kérelem, személyazonosságot, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumok, továbbá csatolni szükséges a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is.

A birtokvédelmi eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), célszerű megadni továbbá az egyéb elérhetőségeket (telefonszám, e-mailcím),

b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét), Ákr. 14. § rendelkezéseinek megfelelő meghatalmazás,

c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét): a birtoksértést ténylegesen elkövető megjelölése szükséges,

d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését (ingó/ingatlan, ingatlanon belül útszakasz, kertrész, lakás, melléképület, ingó jellemzői: pld: gépjármű típus, rendszám),

e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat (pl: a birtoksértéssel érintett ingatlan pontos, cím szerinti megjelölése),

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet: Úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz), illetve mitől kívánja a jövőre nézve eltiltatni a birtoksértőt.

g) a kérelem benyújtása alapjául szolgáló tényeket:

- a kérelem benyújtásakor fennálló birtokállapotot, a sérelmes állapot leírását,

- az eredeti birtokállapotot, milyen volt a helyzet azelőtt, hogy a birtoksértés bekövetkezett volna, és ez az eredeti helyzet mikor és hogyan alakult ki,

- a birtokállapot megváltozására vonatkozó körülmények pontos leírását (pl. ki mikor és hogyan változtatta/sértette meg a birtokhelyzetet, próbálta-e a kérelmező felszólítani, visszaszerezni a birtokot, önként hagyott-e fel a birtoklással vagy kitették a birtokból stb.) FONTOS, hogy a birtoksértő cselekmény során felmerült egyéb körülmények (pld. zajongás, sértegetés, személyeskedés, erőszakoskodás, fenyegetés) szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítása szempontjából bírhat jelentőséggel, ezek a körülmények NEM kerülnek értékelésre, mert nem tartozik birtokvédelmi hatáskörbe.

h) a kérelem határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket (A jegyzőhöz lehet benyújtani birtokvédelem iránti kérelmet a birtoksértés bekövetkezésétől számított 1 éven belül, az 1 éven túli birtoksértések esetében bírósághoz kell fordulni! Folyamatosan elkövetett birtokháborítás esetén az elkövetés kezdő időpontja az irányadó.)

Bizonyítékok: A jegyző NEM folytathat le bizonyítást hivatalból, valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve a kérelmezőnek kell – lehetőleg már a birtokvédelmi kérelemben – indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását, tanú meghallgatását. Ezért célszerű a kérelemhez csatolni az ügy kezdetekor rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetnek pl. okiratok, fényképek, helyszínrajz, kitűzési vázrajz stb. Amennyiben a birtoksértés ténye tanúkkal igazolható, célszerű megjelölésük (név, lakcím, és hogy mely birtoksértő tény, körülmény vonatkozásában kérik a meghallgatásukat). Amennyiben kéri tárgyalás vagy szemle megtartását, úgy azt szintén a birtokvédelmi kérelem benyújtásakor kell kérnie. Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bizonyítási eljárás során a jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek, a felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles, azonban azok megismerése iránt lehetőségei figyelembe vételével intézkedhet. 

A birtokvédelmi eljárás ILLETÉKKÖTELES, 3000,-Ft illetékbélyeget kell leróni a birtokvédelmi kérelmen. Lehetőség van az eljárásban költségmentességet kérni, amennyiben a kérelmet benyújtó a költségmentességi feltételeknek megfelel. A kérelemről a jegyző dönt. Amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg az illetéket, az eljárást meg kell szüntetni!

A birtokvédelmi kérelmet elbíráló határozat vagy helyt ad a kérelemnek, vagy elutasítja azt. Esetenként előfordulhat, hogy a birtokvédelmi kérelemnek a jegyző csak részben ad helyt, a birtoksértést azonban természetesen ekkor is meg kell állapítani. A jegyző döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál (1021 Budapest, Budakeszi út 51/b.).

Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jogosult kérelmére a jegyző végrehajtást rendel el. A jegyző határozatát három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha a kötelezett a bírósághoz fordul.

Jogszabályok:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.)  Korm. rendelet
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 
• az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény

VIII. Kereskedelem

VIII./1. Kereskedelmi tevékenység végzésének bejelentése, adatváltozás, megszűnés bejelentése

A. Tevékenység átfogó megnevezése: a jegyző hatáskörébe tartozó bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység

B. Vonatkozó jogszabályok

• a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)

• a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.)

• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.)

• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)

• a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX. 10.) Kormányrendelet

C. A hatáskör gyakorlója, illetékesség:

A kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vételével és engedélyezésével kapcsolatos eljárások lefolytatására a jegyző rendelkezik hatáskörrel.

A kereskedő székhelye szerinti jegyzőhöz szükséges bejelenteni: A csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, a mozgóbolti és üzleten kívüli formában történő kereskedelmi tevékenységet, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés kereskedési formában folytatni kívánt kereskedelmi tevékenységet.

A kereskedelmi tevékenység helye szerinti jegyzőhöz szükséges bejelenteni: Minden más kereskedelmi forma (üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés, valamint közvetlen értékesítés).

A bejelentés megtételével a kereskedelmi tevékenység megkezdhető.

D. Tevékenység nyilvántartásba vételének feltétele:

A Kr. 6. § (1) bekezdésében és 1. melléklet A) pontjában meghatározott tartalmi elemeknek megfelelően benyújtott bejelentés alapján a jegyző az illetékességi területén kereskedelmi tevékenységet folytatókról és működő üzletekről vezetett közhiteles nyilvántartásába bejegyzi a kereskedőt és az általa folytatott kereskedelmi tevékenységet. A nyilvántartás nyilvános és az önkormányzat honlapján megtekinthető.

A kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló szándékot a kereskedőnek kell bejelentenie a kereskedelmi hatóságnál. A Kr. 6. melléklete tartalmazza azokat a termékköröket, amelyek bejelentés kötelesek, a 3. számú melléklet pedig a kizárólag az üzletben forgalmazható, működési engedélyhez kötött termékköröket. A vásárlók könyvének hitelesítése a bejelentéssel azonos időben történik.

A bejelentés benyújtás módja:

a) papír alapú – kötelezendően alkalmazandó 2017-05-25 - Bejelentés bejelentés - köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról nyomtatványon

b) személyesen Általános Igazgatási Csoportnál ügyfélfogadási időben

E. A bejelentés:

Adattartalma tételesen a Kr. 6. § (1) bekezdése és 1. melléklet A) pontja szerint:

A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai:
1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;
2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;
3. a kereskedő statisztikai száma;
4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint:
4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek),
4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke,
4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy – ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed – a megye, illetve az országos jelleg megjelölése,
4.4. a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet kívánnak folytatni;
4a. üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése;
5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint;
6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet
6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,
6.2. tulajdonosa,
6.3. címe, helyrajzi száma,
6.4. használatának jogcíme,
6.5. elnevezése,
6.6. alapterülete (m2),
6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége,
6.8. a 25. § (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja,
6.9. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén az árusítótér nettó alapterülete, az üzlethez létesített gépjármű-várakozóhelyek száma, azok telekhatártól mért távolsága és elhelyezése (saját telken vagy más telken parkolóban, parkolóházban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részén);
7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt
7.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből
7.2. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek;
8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:
8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont)
8.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat,
8.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);
9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy
9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve
9.2. kíván-e az üzletben a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni.

Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője).

Csatolandó mellékletek:

(A Kr. 6. § (1) bekezdése és 1. melléklet A) pontja szerint.)

• nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

• haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

• közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat;

• vállalkozói igazolvány vagy Igazolás egyéni vállalkozó nyilvántartásáról (Okmányiroda által kiállított regisztrációs lap, amely tartalmazza a végezni kívánt tevékenységet);

• gazdasági társaságok esetében cégkivonat vagy a cégnyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzés és aláírási címpéldány;

• az eljáráshoz szükséges illeték illetékbélyeg formájában (3.000,- Ft bejelentésenként);

• ha nem a kérelmező jár el, eredeti írásbeli meghatalmazás.

• vásárlók könyve (hitelesítésre)

G. Adatváltozás, megszűnés bejelentése

1./ A kereskedő a nyilvántartás tartalmát érintő adat változását haladéktalanul köteles bejelenteni az

• 2017-05-25 - Adatváltozás bejelentése - kereskedelmi, vagy
• 2017-11-23 - üzlet nyitvatartási idő nyomtatványon.

Érintett adat lehet:

gazdasági társaság elnevezése, székhelye, cégjegyzékszám,

egyéni vállalkozó nyilvántartási szám, kistermelő regisztrációs szám,

statisztikai számjel,

üzlet megnevezésének változása, új termékkör felvétele, nyitva-tartási idő változása

2./ Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc naptári napon belül be köteles jelenteni kereskedő a jegyzőnek 

• 2017-05-25 - Tájékoztatás üzlet megszüntetéséről nyomtatványon.

F. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás:

1. Az ügyintéző a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a meghatározott követelményeknek.

2. Ha a bejelentés adattartalmában nem felel meg a meghatározott követelményeknek, az ügyintéző a bejelentés hiányainak megjelölése mellett értesíti a kereskedőt bejelentésének nem megfelelt voltáról, valamint tájékoztatja, hogy bejelentése így meg nem tettnek minősül, továbbá a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről.

3. Ha a bejelentés adattartalmában megfelel a meghatározott követelményeknek, az ügyintéző a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül Igazolás megküldésével értesíti az kereskedőt a nyilvántartásba vételről, továbbá a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi a jogszabályban meghatározott, az adott tevékenység esetén hatáskörrel rendelkező szakhatóságoknak.

4. A kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétele után (kizárólag üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység esetében) az ügyintéző hitelesíti a vásárlók könyvét.

5. Ha a kereskedelmi tevékenység a szakhatóságok feladat- és hatáskörét a jogszabályban megjelölt szempontok szerint érinti, az érintett szakhatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül hatósági ellenőrzést folytat le, melynek eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül tájékoztatják a jegyzőt.

Az ügyintézési határidőbe be nem számítható idők:

Nincs, tekintettel arra, hogy a bejelentés elbírálása után annak közvetlenül vagy elutasítására, vagy elfogadására (és így a kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételére) kerül sor.

Az eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj:

az eljárásért 3.000.- Ft általános eljárási illetéket kell leróni, melyet illetékbélyeg formájában kell a bejelentő lapra ragasztani

G. A döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye:

A Szolgtv. 25. § (2) bekezdése értelmében, ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentés-köteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és

1. ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy

2. ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását.

A bejelentés-köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a bírság összege az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj húszszorosának megfelelő összeg, de legfeljebb ötvenezer forint.

Ugyanezen kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint, ha a szolgáltató ugyanazon szolgáltatási tevékenység tekintetében bejelentési kötelezettségét ismételten elmulasztja, a bírság összege az (1) bekezdésben meghatározott bírságösszeg másfélszeresének megfelelő összeg, legfeljebb hetvenötezer forint.

H. A döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai:

Amennyiben a bejelentés adattartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az ügyintéző értesíti erről a tényről a kereskedőt. Tekintettel arra, hogy ez nem döntés – hiszen a nyilvántartásba vétel feltétele kizárólag az, hogy a Kr-ben felsorolt adatokat a bejelentés helyesen tartalmazza –, nincs lehetőség hiánypótlásra, illetve nem lehet ellene fellebbezést sem benyújtani. Erre tekintettel kérjük fokozott figyelmüket az eljárás során.

I. Költségmentesség engedélyezése:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4-6. §-a tartalmazza az illetékmentességben részesülők felsorolását. Egyéb esetben, amennyiben a jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a 3.000.- Ft illeték lerovását, akkor lehetőség van költségmentesség engedélyezését kérni a közigazgatási hatósági eljárásban, melynek részletes szabályait a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Kormányrendelet határozza meg.

VIII/2. Működési engedély

Működési engedély köteles kereskedelmi tevékenység

A. Tevékenység átfogó megnevezése: a jegyző hatáskörébe tartozó engedélyköteles kereskedelmi tevékenység, kereskedelmi engedélyezési eljárás

B. Vonatkozó jogszabályok:

• a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)
• a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.)
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.)
• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

C. A hatáskör gyakorlója, illetékesség:

A kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vételével és engedélyezésével kapcsolatos eljárások lefolytatására az üzlet helye szerint illetékes jegyző rendelkezik hatáskörrel.

D. A működési engedély kiadásának feltétele:

A Kr. 1. melléklet B) pontjában meghatározott tartalmi elemeknek megfelelően benyújtott kérelem alapján a jegyző engedélyezési eljárást folytat le az adott engedélyköteles kereskedelmi tevékenység tekintetében. Ennek során – amennyiben az megfelel a jogszabályi követelményeknek – engedélyt ad ki, továbbá az illetékességi területén kereskedelmi tevékenységet folytatókról és működő üzletekről vezetett nyilvántartásába bejegyzi a kereskedőt és az általa folytatott engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet.

E. Kérelem benyújtás módja:

a) papír alapú – kötelezendően alkalmazandó

• 2017-05-25 - Működési engedély iránti kérelem

 nyomtatványon

b) személyesen a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Csoportján ügyfélfogadási időben

A kérelem

adattartalma tételesen a Kr. 1. melléklet B) pontja szerint:

A kereskedő és az üzlet adatai:
1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;
2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;
3. a kereskedő statisztikai száma;
4. az üzlet
4.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,
4.2. tulajdonosa,
4.3. címe, helyrajzi száma,
4.4. használatának jogcíme,
4.5. elnevezése,
4.6. alapterülete (m2);
5. üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt
5.1. üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma a 3. melléklet alapján,
5.2. egyéb termékek megnevezése, sorszáma a Kr. 6. melléklete alapján, illetve ebből,
5.3. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek megnevezése;
6. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:
6.1. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont),
6.2. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);
7. üzletek szerinti bontásban a kereskedő nyilatkozata arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője).

Csatolandó mellékletek:
(A Kr. 1. mellékletének B) pontja szerint.)

• nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
• haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
• közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat;
• vállalkozói igazolvány vagy Igazolás egyéni vállalkozó nyilvántartásáról (Okmányiroda által kiállított regisztrációs lap);
• gazdasági társaságok esetében cégkivonat vagy a cégnyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzés és aláírási címpéldány;
• az üzlet, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosának, társasház esetében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének, lakásszövetkezet esetében szintén az elnök neve és címe;
• §  ha nem a kérelmező jár el, eredeti írásbeli meghatalmazás.

Az eljárás lefolytatásáért illeték és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nem szükséges.

A kizárólag üzletben forgalmazható, engedélyköteles termékek forgalmazása kizárólag jogerős működési engedély birtokában folytatható!

A Kr. 3. mellékletében felsorolt termékek kizárólag üzletben forgalmazhatóak, engedélyköteles termékek:

a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag; az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek; állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik; fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel; növényvédő szerek és hatóanyagaik; nem veszélyes hulladék; az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

F. Az engedélyezési eljárás menete:

1. Az ügyintéző a kérelem megérkezését követően 8 napon belül a Ket. 29. § (1c) bekezdése szerint függő hatályú határozatot hoz, melyről értesíti az ügyfeleket, valamint az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az eljárás során ügyfél a kereskedő, továbbá az eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

2. A függő hatályú határozatban foglalt jogok kizárólag akkor gyakorolhatóak, ha az eljáró hatóság a kérelem beérkezését követő 60 nap elteltével az ügyben érdemben nem döntött, vagy az eljárást nem szüntette meg!

3. Az ügyintéző a kérelem megérkezését követően ellenőrzi a kérelem adattartalmát. Amennyiben az hiányosan került benyújtásra, az ügyintéző a Ket. szabályai szerint 8 napon belül, a pótolandó dokumentum megjelölésével, határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet. Amennyiben az ügyfél a hiánypótlási felszólításban szereplő kötelezettségének a megadott határidőn belül nem tesz eleget, valamint a határidő meghosszabbítását sem kéri, az ügyintéző a Ket. rendelkezései szerint megszünteti az eljárást.

4. Amennyiben a kereskedő kérelmében helyszíni szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követően az ügyintéző helyszíni szemlét tűz ki, amelyről a kitűzött időpont előtt, a Ket. előírásai alapján, 15 nappal írásban értesíti az ügyfeleket és szakhatóságokat. Amennyiben a kereskedő a helyszíni szemle megtartását nem kérte, a jegyző hivatalból szerzi be a szakhatóságok állásfoglalását.

5. A jegyző a szakhatósági állásfoglalások alapján hozott, a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot közli az ügyfelekkel, valamint az eljárásban közreműködött hatóságokkal.

6. A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi.

7. A jegyző nevében az ügyintéző hitelesíti a vásárlók könyvét.

Az ügyintézési határidő:21 nap.

Az ügyintézési határidőbe be nem számítható idők különösen:
(A Ket. 33. § (3) bekezdése alapján.)

• a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
• a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
• a szakhatóság eljárásának időtartama,
• a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

G. A döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye:

A Kr. 27. § (3) bekezdése alapján amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kizárólag üzlethez kötött kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni.

H. A döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai:

A működési engedély kiadása iránt indult eljárásban keletkezett döntések ellen a Ket. előírásai alapján Budapest Főváros Kormányhivatalához lehet fellebbezést benyújtani, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fellebbezés illetéke 5.000 Ft. A fellebbezést az azt elbíráló Budapest Főváros Kormányhivatalához (1139 Budapest, Teve utca 1/A-C) kell címezni, azonban a megtámadni kívánt döntést hozó hatósághoz kell benyújtani. A fellebbezést az ügyben keletkezett iratokkal együtt a jegyző terjeszti fel a Kormányhivatalhoz. A Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

I. Költségmentesség engedélyezése:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4-6. §-a tartalmazza az illetékmentességben részesülők felsorolását. Egyéb esetben, a hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet a Ket. 159. §-ában meghatározottak szerint.

IX. Ipar, szolgáltatás