Általános Igazgatási Csoport   

I. Az Általános Igazgatási Csoport munkatársai

II. Az Általános Igazgatási Csoport ügyfélfogadása:

              a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejével megegyezően

              Hétfő: 13.30 - 18.00

              Szerda: 08.00 - 12.00, 14.00 - 18.00

              Péntek: 08.00 - 12.00

III. Kötelező hatósági nyilvántartások

A/ Ipar-, Ker-, Szálláshely, Rendezvény nyilvántartások:

B/ Címnyilvántartás:

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján címképzésért felelős szervként a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014.(VIII.28.)Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel elvégzett címrendezések hatósági nyilvántartása: http://budafokteteny.hu/uploads/files/2017/Lakc%C3%ADm_nyilv%C3%A1ntart%C3%A1sba_v%C3%A9tel_2018.01.08..xls?time=1520001523742

C/ Méhész nyilvántartás 2020: https://budafokteteny.hu/uploads/files/2017/M%C3%89H%C3%89SZETI_NYILV%C3%81NTART%C3%81S_2020.pdf?time=1591449894558

IV/A. Hatósági ellenőrzési ütemtervek:

IV/B. Hirdetmények és mellékleteik:

V. Közterület-használat engedélyezése:

VI. A fás szárú növények védelme

VII.  Címrendezés

1. címkezelés, címrendezés

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet  (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1400345.kor) (a továbbiakban: Rendelet) írja elő a címképzés és a címkezelés alapvető eljárási szabályait és jelöli ki a feladatok címzettjeit.

A Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint „A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.”

Ugyanezen Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint „Cím akkor

• keletkezik, ha valamennyi, e rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,
• szűnik meg, ha valamennyi címadatát törtölték a központi címregiszterből,
• módosul, ha valamely címeleme megváltozik.

A Rendelet 4. § (1) bekezdés szerint a címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzője látja el a címkezeléssel összefüggő feladatokat. Ezen jogszabályoknak megfelelően 2015. január 1. napjától bevezetésre került az ún. Központi Címregiszter (a továbbiakban: KCR), melynek célja, hogy a címek egy központi rendszerbe kerüljenek, továbbá a kapcsolódó nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, személyiadat- és lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címadatok pontosak és naprakészek legyenek.

Kerületünk vonatkozásában - mint Budapest Főváros teljes területén is – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelete

http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh7eg6ed7dr8eo3dt0ee5em0cj3bx4cb1cd8by9bw2bx7m (továbbiakban: Ör.) határozza meg helyi szinten a házszám-megállapítás szabályait. (pld.: telekmegosztás esetén is 21. § (1) bekezdés f) pontja)

A fenti jogszabályok értelmében, így különösen a Rendelet 22. § (1) bekezdés bekezdése értelmében a címképzésért felelős szervként 2016. december 31. napjáig előkészítette és megkezdte a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014.(VIII.28.)Korm. rendeletben foglaltak alapján elvégzett adatellenőrzéssel a kerületi felülvizsgálandó megjelöléssel ellátott címek megfeleltetését, és folyamatosan lefolytatja hatóságunk a szükséges címkezeléseket. A lefolytatott adatellenőrzéseken túlmenően az ingatlan-nyilvántartásban még esetlegesen fennálló eltérések esetén az érintett ingatlan tulajdonosa/haszonélvezője kérésére hatóságunk a továbbiakban is eleget tesz a címképzési kötelezettségnek.

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Korm.rendelet rendelkezései alapján érintett ingatlan címadatának kezelése, rendezése, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján ingatlan címének igazolása érdekében az ingatlan tulajdonosa/haszonélvezője címrendezési kérelmet nyújthat be az Általános Igazgatási Csoporthoz.

2017-05-25 - Címrendezési kérelem

2017-05-25 - Használati megállapodás

A hatósági eljárás illeték- és eljárási költségmentes.

A kérelemhez kérjük csatolni a kérelmező személyazonosságát igazoló személyes iratok (személyi igazolvány/útlevél, lakcímet igazoló kártya) másolatát, továbbá az ingatlanon lévő több lakóegység esetén az ingatlan használatára  vonatkozó használati megállapodást, illetve társasház esetén az alapító okirat másolatát.

Címváltozás esetén:

1. Az ingatlanba bejelentett lakcímmel rendelkező személyek lakcímkártyájának cseréje szükséges. A lakcímkártya cseréje hatósági döntés miatt illetékmentes.
2. A személyazonosító igazolványt nem kell cserélni, mert abban nincs feltüntetve lakcím.
3. A jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány (forgalmi engedély) cseréje nem szükséges, ebbe - kérelemre - illetékmentesen bejegyzik az új címet.
4. A szolgáltatói szektor (pénzintézet, távközlési szolgáltató, pénztárak, biztosítók) felé a változást az ügyfélnek kell jeleznie.
5. Vállalkozás székhelyének (telephelyének) cím változása esetén a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles ezt ügyfélkapun keresztül a cégbíróságnak a változás bekövetkezését követő 180 napon belül bejelenteni, amely bejelentés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdése értelmében illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól mentes.

2. Központi Címregiszter

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény 14. § rendelkezése szerint az egységes címképzés és címkezelés kialakítása érdekében 2015. január 1. napjától létrejött a Központi Címregiszter (továbbiakban: KCR). A KCR egy központi etalon/mester nyilvántartás, amely csak címadatokat, azok címelemeit tartalmazza személyhez vagy más adathoz nem köthetően az állami (pld.: ingatlan-nyilvántartás, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás) és az önkormányzati nyilvántartások számára. Ezáltal teljesül azon elvárás is, hogy minden kapcsolódó nyilvántartásban ugyanazok az érvényes címadatok szerepeljenek és alkalmazásával fokozatosan megszűnnek a címadatok közötti ellentmondások. A KCR jelentőségét kifejezi, hogy a címadat részét képező címkoordináta alapján a rendőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a mentőszolgálat szükség esetén könnyebben megtalálja az érintett ingatlant.

A KCR nyilvántartás naprakészen tartásáról és a címkezelési feladatok ellátásáról az érintett ingatlan fekvése szerint területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

3. címadat: a címelemek és a címelemeken túl nyilvántartott adatok összessége

Címelemek:

1. ország neve

2. megye neve

3. település neve

4. postai irányítószám

5. ha van, településrész neve

6. ha van, kerület megjelölése

7. közterület neve

8. közterület jellege

9. házszám

10. ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jele

11. ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jele

12. ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jele

13. ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának megjelölése.

A címelemeken túl nyilvántartott adatok:

1. címkoordináta és ingatlan-nyilvántartási azonosító kód

2. címkezelési döntés száma

3. valamennyi cím tekintetében egyedi azonosító kód

4. információt, hogy a cím telek vagy épület megjelölését szolgálja

VIII.  hagyatéki eljárás

1. általános tudnivalók

A halottvizsgálati bizonyítvány megérkezését követően a bizonyítványban megnevezett hozzátartozó részére értesítést küldünk az eljárás menetéről, illetve arról, hogy a hagyatéki leltár felvételéhez milyen iratokat szükséges bemutatnia, illetve csatolnia. Felhívjuk a figyelmét, hogy kizárólag azt a személyt áll módunkban értesíteni, aki a halottvizsgálati bizonyítványon hozzátartozóként, vagy temettetőként feltüntetésre került. Tájékoztatjuk, hogy a hagyatéki leltár elkészítése érdekében értesítésünk mellékleteként csatolt „adatszolgáltatás hagyatéki leltár készítéséhez” elnevezésű nyilatkozatot kitöltve, a szükséges iratok másolati példányával együtt (részletesen lásd lent), jelen levél kézhezvételétől számított 21 napon belül szíveskedjen címünkre visszaküldeni.

Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatását nem kéri - mert nincs leltározás alá eső vagyontárgy - a nyilatkozat alábbi pontjait akkor is szíveskedjék kitölteni, és azt címünkre 21 napon belül visszaküldeni:

I.Az elhunytra vonatkozó adatok

II.Végintézkedés

IV.A hagyatéki eljárásban érdekeltek adatai

V. Egyéb adatok, nyilatkozatok

Tájékoztatjuk, hogy a nyilatkozat visszaküldését követően személyes meghallgatásra Hivatalunkban nem kerül sor! Amennyiben az elhunyt tulajdonában ingó-, illetve ingatlanvagyon volt, a leltárba vett hagyaték átadásáról a leltározást követően az illetékes közjegyző dönt. Az illetékes közjegyző értesíti az érdekelteket a hagyatéki tárgyalás időpontjáról, a továbbiakban szükséges teendőkről. A hagyatéki leltár felvételéhez szükséges az ingatlan értékének megállapítása, melyet az ingatlan fekvése szerint illetékes Polgármesteri Hivatal (Bp. XXII. kerületben a Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája látja el ezt a feladatot) teljesít az esetlegesen szükséges helyszíni szemlét követően.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy amennyiben az elhunyt a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, úgy annak tényét az értesítés kézhezvételét követően köteles haladéktalanul bejelenteni Hivatalunkban és ezzel egyidejűleg az elhunyt e tevékenységével kapcsolatos vagyontárgyak, iratok tételes jegyzékét is benyújtani.

Amennyiben valamely ingatlan, illetve ingóság esetében a korábbiakban hagyatéki eljárást nem folytattak le, úgy póthagyatéki eljárás lefolytatása kérelmezhető.

2. a hagyatéki eljáráshoz szükséges iratok

2.1. nyomtatványok:

a./ hagyatéki adatszolgáltatás

b./ nemleges nyilatkozat

c/. póthagyatéki eljárás iránti kérelem

2.2. a nyilatkozat mellékleteiként az alábbi iratok másolati példányának csatolása szükséges:

1. elhunyt halotti anyakönyvi kivonata (minden esetben!)

2. végintézkedés (végrendelet, öröklési-, tartási-, vagy életjáradéki szerződés), amennyiben az elhunyt végintézkedést hagyott hátra

3. hagyatéki vagyont igazoló iratok a következők szerint:

• igazoló iratok/kivonatok: bankszámláról, kötvényről, részvényről, takarékbetét-könyvről, értékpapírról, széf bérleti jogáról, kárpótlási jegyről, üdülési jogról, biztosításról, gazdasági társaságban, vagy szövetkezetben fennálló tagi részesedésről, lajstromozott vagyontárgyról.

• forgalmi engedély: amennyiben az elhunyt tulajdonában gépjármű, utánfutó volt.

• nyugdíjszelvény: kizárólag abban az esetben, ha az elhunyt utolsó havi nyugdíja nem került felvételre (megjegyzés: az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjat hagyatéki leltár felvétele nélkül is kifizeti, amit a hozzátartozónak kell kérelmeznie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól)

• munkáltató igazolása fel nem vett járandóságról: kizárólag abban az esetben, ha az elhunyt utolsó járandósága (pl. munkabér, táppénz) nem került felvételre

• biztosítási kötvény: kizárólag abban az esetben, ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett, és nincs megjelölve konkrét kedvezményezett a biztosítási kötvényen!

• adásvételi szerződés, ill. egyéb igazoló irat: ha az elhunyt tulajdonában üdülési jog, szerzői jog, ill. egyéb vagyoni értékű jog volt.

• babakötvény: 2005. december 31. napját követően született – magyar állampolgárságú és Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező – gyermek életkezdési támogatása iratai

• kárpótlási jegy: ha az elhunyt tulajdonában kárpótlási jegy volt

• hagyatéki terhet igazoló iratok: az elhunyt tartozásai, felvett kölcsönei, illetve az öröklésre jogosult által rendezett tartozás

3. kérelemre öröklési bizonyítvány (az öröklési rend igazolása):

Kiállításának akkor van helye ha:

• - az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága, vagy
• - a kérelmező igazolja, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként érdekelt között öröklési jogi vita nincs és hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor.

4. 2017-05-25 - Tájékoztatás a törvényes öröklés rendjéről

5. a kerületi közjegyzők elérhetőségei:

dr. Láday Réka 1221 Bp. Leányka u. 26. VIII/31. Tel: 482-0180, Fax: 482-0181

Dr. Toldi Judit 1221 Bp. Kossuth Lajos u. 25-29. I. em. Tel: 315-2866

A páratlan hónapban elhunytak ügyeiben dr. Toldi Judit, a páros hónapban elhunytak ügyeiben dr. Láday Réka jár el.

IX. birtokvédelem

1. általános tájékoztatás

A tulajdonost és a tulajdonoson kívül minden más birtokost is megillet a birtokvédelem, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, a dolgot hatalma alól elvonják, vagy a birtoklásban zavarják, akadályozzák a hatalom gyakorlásában. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a birtokvédelem három eszköze:

a) birtokvédelem önhatalommal: A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.

b) birtokvédelem közigazgatási úton: A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el. A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető személy.

c) birtokvédelem bírói úton: A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 éven belül közvetlenül a bíróságtól is kérheti, 1 év eltelte után pedig már csak a bírósághoz fordulhat.

2. birtokvédelmi eljárás

A birtokvédelmi eljárás lefolytatása kérelemre indul. A birtokvédelmi eljárás során azt kell bizonyítani, hogy a birtokos birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: birtokvédelmi kérelem, személyazonosságot, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumok, továbbá csatolni szükséges a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is.

A birtokvédelmi eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), célszerű megadni továbbá az egyéb elérhetőségeket (telefonszám, e-mailcím),

b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét), Ákr. 14. § rendelkezéseinek megfelelő meghatalmazás,

c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét): a birtoksértést ténylegesen elkövető megjelölése szükséges,

d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését (ingó/ingatlan, ingatlanon belül útszakasz, kertrész, lakás, melléképület, ingó jellemzői: pld: gépjármű típus, rendszám),

e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat (pl: a birtoksértéssel érintett ingatlan pontos, cím szerinti megjelölése),

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet: Úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz), illetve mitől kívánja a jövőre nézve eltiltatni a birtoksértőt.

g) a kérelem benyújtása alapjául szolgáló tényeket:

- a kérelem benyújtásakor fennálló birtokállapotot, a sérelmes állapot leírását,

- az eredeti birtokállapotot, milyen volt a helyzet azelőtt, hogy a birtoksértés bekövetkezett volna, és ez az eredeti helyzet mikor és hogyan alakult ki,

- a birtokállapot megváltozására vonatkozó körülmények pontos leírását (pl. ki mikor és hogyan változtatta/sértette meg a birtokhelyzetet, próbálta-e a kérelmező felszólítani, visszaszerezni a birtokot, önként hagyott-e fel a birtoklással vagy kitették a birtokból stb.) FONTOS, hogy a birtoksértő cselekmény során felmerült egyéb körülmények (pld. zajongás, sértegetés, személyeskedés, erőszakoskodás, fenyegetés) szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítása szempontjából bírhat jelentőséggel, ezek a körülmények NEM kerülnek értékelésre, mert nem tartozik birtokvédelmi hatáskörbe.

h) a kérelem határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket (A jegyzőhöz lehet benyújtani birtokvédelem iránti kérelmet a birtoksértés bekövetkezésétől számított 1 éven belül, az 1 éven túli birtoksértések esetében bírósághoz kell fordulni! Folyamatosan elkövetett birtokháborítás esetén az elkövetés kezdő időpontja az irányadó.)

Bizonyítékok: A jegyző NEM folytathat le bizonyítást hivatalból, valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve a kérelmezőnek kell – lehetőleg már a birtokvédelmi kérelemben – indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását, tanú meghallgatását. Ezért célszerű a kérelemhez csatolni az ügy kezdetekor rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetnek pl. okiratok, fényképek, helyszínrajz, kitűzési vázrajz stb. Amennyiben a birtoksértés ténye tanúkkal igazolható, célszerű megjelölésük (név, lakcím, és hogy mely birtoksértő tény, körülmény vonatkozásában kérik a meghallgatásukat). Amennyiben kéri tárgyalás vagy szemle megtartását, úgy azt szintén a birtokvédelmi kérelem benyújtásakor kell kérnie. Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bizonyítási eljárás során a jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek, a felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles, azonban azok megismerése iránt lehetőségei figyelembe vételével intézkedhet. 

A birtokvédelmi eljárás ILLETÉKKÖTELES, 3000,-Ft illetékbélyeget kell leróni a birtokvédelmi kérelmen. Lehetőség van az eljárásban költségmentességet kérni, amennyiben a kérelmet benyújtó a költségmentességi feltételeknek megfelel. A kérelemről a jegyző dönt. Amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg az illetéket, az eljárást meg kell szüntetni!

A birtokvédelmi kérelmet elbíráló határozat vagy helyt ad a kérelemnek, vagy elutasítja azt. Esetenként előfordulhat, hogy a birtokvédelmi kérelemnek a jegyző csak részben ad helyt, a birtoksértést azonban természetesen ekkor is meg kell állapítani. A jegyző döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál (1021 Budapest, Budakeszi út 51/b.).

Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jogosult kérelmére a jegyző végrehajtást rendel el. A jegyző határozatát három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha a kötelezett a bírósághoz fordul.

Jogszabályok:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.)  Korm. rendelet
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 
• az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény

X. Kereskedelem, ipar, szálláshely, rendezvény: nyomtatványok