Általános Igazgatási Csoport   

I. Az Általános Igazgatási Csoport munkatársai

Az Általános Igazgatási Csoport részére az igazgatasiugyek@bp22.hu e-mailcímre küldhetők megkeresések.

II. Az Általános Igazgatási Csoport ügyfélfogadása:

II/A. a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejével megegyezően

              Hétfő: 13.30 - 18.00

              Szerda: 08.00 - 12.00, 14.00 - 18.00

              Péntek: 08.00 - 12.00

II/B. Igazgatási referens ügyfélfogadása: Minden hétfő 13.30 - 18.00 között, telefonon történő előzetes időpontegyeztetést követően.

III. Kötelező hatósági nyilvántartások

A/ Ipar-, Ker-, Szálláshely, Rendezvény nyilvántartások:

B/ Címnyilvántartás:

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján címképzésért felelős szervként a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014.(VIII.28.)Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel elvégzett címrendezések hatósági nyilvántartása: https://budafokteteny.hu/uploads/files/2017/Lakc%C3%ADm_nyilv%C3%A1ntart%C3%A1sba_v%C3%A9tel_2020.xls?time=1595419935726

C/ Méhész nyilvántartás 2020: https://budafokteteny.hu/uploads/files/2017/M%C3%89H%C3%89SZETI_NYILV%C3%81NTART%C3%81S_2020.pdf?time=1591449894558

IV. Hirdetmények és mellékleteik:

V. Közterület-használat engedélyezése:

VI. A fás szárú növények védelme

VII.  Címrendezés

1. címkezelés, címrendezés

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet  (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1400345.kor) (a továbbiakban: Rendelet) írja elő a címképzés és a címkezelés alapvető eljárási szabályait és jelöli ki a feladatok címzettjeit.

A Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint „A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.”

Ugyanezen Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint „Cím akkor

• keletkezik, ha valamennyi, e rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,
• szűnik meg, ha valamennyi címadatát törtölték a központi címregiszterből,
• módosul, ha valamely címeleme megváltozik.

A Rendelet 4. § (1) bekezdés szerint a címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzője látja el a címkezeléssel összefüggő feladatokat. Ezen jogszabályoknak megfelelően 2015. január 1. napjától bevezetésre került az ún. Központi Címregiszter (a továbbiakban: KCR), melynek célja, hogy a címek egy központi rendszerbe kerüljenek, továbbá a kapcsolódó nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, személyiadat- és lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címadatok pontosak és naprakészek legyenek.

Kerületünk vonatkozásában - mint Budapest Főváros teljes területén is – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelete

http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh7eg6ed7dr8eo3dt0ee5em0cj3bx4cb1cd8by9bw2bx7m (továbbiakban: Ör.) határozza meg helyi szinten a házszám-megállapítás szabályait. (pld.: telekmegosztás esetén is 21. § (1) bekezdés f) pontja)

A fenti jogszabályok értelmében, így különösen a Rendelet 22. § (1) bekezdés bekezdése értelmében a címképzésért felelős szervként 2016. december 31. napjáig előkészítette és megkezdte a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014.(VIII.28.)Korm. rendeletben foglaltak alapján elvégzett adatellenőrzéssel a kerületi felülvizsgálandó megjelöléssel ellátott címek megfeleltetését, és folyamatosan lefolytatja hatóságunk a szükséges címkezeléseket. A lefolytatott adatellenőrzéseken túlmenően az ingatlan-nyilvántartásban még esetlegesen fennálló eltérések esetén az érintett ingatlan tulajdonosa/haszonélvezője kérésére hatóságunk a továbbiakban is eleget tesz a címképzési kötelezettségnek.

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Korm.rendelet rendelkezései alapján érintett ingatlan címadatának kezelése, rendezése, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján ingatlan címének igazolása érdekében az ingatlan tulajdonosa/haszonélvezője címrendezési kérelmet nyújthat be az Általános Igazgatási Csoporthoz.

- Tájékoztatás a járványhelyzet idején történő ügyfélfogadással kapcsolatban

- Címrendezési kérelem

- Nyilatkozat épületekre vonatkozóan az ingatlan tényleges használatáról a címnyilvántartásban való rögzítéshez osztatlan közös tulajdon esetén

- Nyilatkozat lakásokra vonatkozóan az ingatlan tényleges használatáról a címnyilvántartásban való rögzítéshez osztatlan közös tulajdon esetén

A hatósági eljárás illeték- és eljárási költségmentes.

A kérelemhez kérjük csatolni a kérelmező személyazonosságát igazoló személyes iratok (személyi igazolvány/útlevél, lakcímet igazoló kártya) másolatát, továbbá az ingatlanon lévő több lakóegység esetén az ingatlan használatára  vonatkozó használati megállapodást, illetve társasház esetén az alapító okirat másolatát.

Címváltozás esetén:

• Az ingatlanba bejelentett lakcímmel rendelkező személyek lakcímkártyájának cseréje szükséges. A lakcímkártya cseréje hatósági döntés miatt illetékmentes.
• A személyazonosító igazolványt nem kell cserélni, mert abban nincs feltüntetve lakcím.
• A jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány (forgalmi engedély) cseréje nem szükséges, ebbe - kérelemre - illetékmentesen bejegyzik az új címet.
• A szolgáltatói szektor (pénzintézet, távközlési szolgáltató, pénztárak, biztosítók) felé a változást az ügyfélnek kell jeleznie.
• Vállalkozás székhelyének (telephelyének) cím változása esetén a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles ezt ügyfélkapun keresztül a cégbíróságnak a változás bekövetkezését követő 180 napon belül bejelenteni, amely bejelentés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdése értelmében illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól mentes.

2. Központi Címregiszter

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény 14. § rendelkezése szerint az egységes címképzés és címkezelés kialakítása érdekében 2015. január 1. napjától létrejött a Központi Címregiszter (továbbiakban: KCR). A KCR egy központi etalon/mester nyilvántartás, amely csak címadatokat, azok címelemeit tartalmazza személyhez vagy más adathoz nem köthetően az állami (pld.: ingatlan-nyilvántartás, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás) és az önkormányzati nyilvántartások számára. Ezáltal teljesül azon elvárás is, hogy minden kapcsolódó nyilvántartásban ugyanazok az érvényes címadatok szerepeljenek és alkalmazásával fokozatosan megszűnnek a címadatok közötti ellentmondások. A KCR jelentőségét kifejezi, hogy a címadat részét képező címkoordináta alapján a rendőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a mentőszolgálat szükség esetén könnyebben megtalálja az érintett ingatlant.

A KCR nyilvántartás naprakészen tartásáról és a címkezelési feladatok ellátásáról az érintett ingatlan fekvése szerint területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

3. címadat: a címelemek és a címelemeken túl nyilvántartott adatok összessége

Címelemek:

• ország neve
• megye neve
• település neve
• postai irányítószám
• ha van, településrész neve
• ha van, kerület megjelölése
• közterület neve
• közterület jellege
• házszám
• ha azonos házszám alatt egynél több épület van, a házszámhoz tartozó épület jele
• ha az épületben egynél több lépcsőház van, a házszámhoz tartozó épülethez rendelt lépcsőház jele
• ha az épületben vagy a lépcsőházban több szinten találhatóak önálló rendeltetési egységek, az épülethez vagy a lépcsőházhoz tartozó szint jele
• ha az épület vagy a lépcsőház azonos szintjén több önálló rendeltetési egység van, az önálló rendeltetési egység ajtajának, bejáratának megjelölése.

A címelemeken túl nyilvántartott adatok:

• címkoordináta és ingatlan-nyilvántartási azonosító kód
• címkezelési döntés száma
• valamennyi cím tekintetében egyedi azonosító kód
• információt, hogy a cím telek vagy épület megjelölését szolgálja

IX. birtokvédelem

1. általános tájékoztatás

A tulajdonost és a tulajdonoson kívül minden más birtokost is megillet a birtokvédelem, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, a dolgot hatalma alól elvonják, vagy a birtoklásban zavarják, akadályozzák a hatalom gyakorlásában. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a birtokvédelem három eszköze:

a) birtokvédelem önhatalommal: A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.

b) birtokvédelem közigazgatási úton: A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el. A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető személy.

c) birtokvédelem bírói úton: A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 éven belül közvetlenül a bíróságtól is kérheti, 1 év eltelte után pedig már csak a bírósághoz fordulhat.

2. birtokvédelmi eljárás

A birtokvédelmi eljárás lefolytatása kérelemre indul. A birtokvédelmi eljárás során azt kell bizonyítani, hogy a birtokos birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: birtokvédelmi kérelem, személyazonosságot, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumok, továbbá csatolni szükséges a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is.

A birtokvédelmi eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), célszerű megadni továbbá az egyéb elérhetőségeket (telefonszám, e-mailcím),

b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét), Ákr. 14. § rendelkezéseinek megfelelő meghatalmazás,

c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét): a birtoksértést ténylegesen elkövető megjelölése szükséges,

d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését (ingó/ingatlan, ingatlanon belül útszakasz, kertrész, lakás, melléképület, ingó jellemzői: pld: gépjármű típus, rendszám),

e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat (pl: a birtoksértéssel érintett ingatlan pontos, cím szerinti megjelölése),

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet: Úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz), illetve mitől kívánja a jövőre nézve eltiltatni a birtoksértőt.

g) a kérelem benyújtása alapjául szolgáló tényeket:

- a kérelem benyújtásakor fennálló birtokállapotot, a sérelmes állapot leírását,

- az eredeti birtokállapotot, milyen volt a helyzet azelőtt, hogy a birtoksértés bekövetkezett volna, és ez az eredeti helyzet mikor és hogyan alakult ki,

- a birtokállapot megváltozására vonatkozó körülmények pontos leírását (pl. ki mikor és hogyan változtatta/sértette meg a birtokhelyzetet, próbálta-e a kérelmező felszólítani, visszaszerezni a birtokot, önként hagyott-e fel a birtoklással vagy kitették a birtokból stb.) FONTOS, hogy a birtoksértő cselekmény során felmerült egyéb körülmények (pld. zajongás, sértegetés, személyeskedés, erőszakoskodás, fenyegetés) szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítása szempontjából bírhat jelentőséggel, ezek a körülmények NEM kerülnek értékelésre, mert nem tartozik birtokvédelmi hatáskörbe.

h) a kérelem határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket (A jegyzőhöz lehet benyújtani birtokvédelem iránti kérelmet a birtoksértés bekövetkezésétől számított 1 éven belül, az 1 éven túli birtoksértések esetében bírósághoz kell fordulni! Folyamatosan elkövetett birtokháborítás esetén az elkövetés kezdő időpontja az irányadó.)

Bizonyítékok: A jegyző NEM folytathat le bizonyítást hivatalból, valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve a kérelmezőnek kell – lehetőleg már a birtokvédelmi kérelemben – indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását, tanú meghallgatását. Ezért célszerű a kérelemhez csatolni az ügy kezdetekor rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetnek pl. okiratok, fényképek, helyszínrajz, kitűzési vázrajz stb. Amennyiben a birtoksértés ténye tanúkkal igazolható, célszerű megjelölésük (név, lakcím, és hogy mely birtoksértő tény, körülmény vonatkozásában kérik a meghallgatásukat). Amennyiben kéri tárgyalás vagy szemle megtartását, úgy azt szintén a birtokvédelmi kérelem benyújtásakor kell kérnie. Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bizonyítási eljárás során a jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek, a felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles, azonban azok megismerése iránt lehetőségei figyelembe vételével intézkedhet. 

A birtokvédelmi eljárás ILLETÉKMENTES.

A birtokvédelmi kérelmet elbíráló határozat vagy helyt ad a kérelemnek, vagy elutasítja azt. Esetenként előfordulhat, hogy a birtokvédelmi kérelemnek a jegyző csak részben ad helyt, a birtoksértést azonban természetesen ekkor is meg kell állapítani. A jegyző döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál (1021 Budapest, Budakeszi út 51/b.).

Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jogosult kérelmére a jegyző végrehajtást rendel el. A jegyző határozatát három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha a kötelezett a bírósághoz fordul.

Jogszabályok:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.)  Korm. rendelet
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 
• az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény

X. Zaj- és rezgésvédelem

XI. Állategészségügy, állatvédelem

• méhészeti nyilvántartás bejelentő adatlap
• ebösszeírási adatlap

XII. Kereskedelem, ipar, szálláshely, rendezvény: nyomtatványok