Hatósági Iroda

ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI CSOPORT

cím: 1221 Budapest, Városház tér 11.
Telefon: 06-1/229-2611

Az ügyfélfogadás előzetes időpontfoglalás alapján történik.

A Hatósági Iroda Általános Igazgatási Csoportja által ellátott, jegyzői hatáskörbe tartozó hatósági eljárásokban érintett természetes személyek személyes adatainak kezeléséről szóló Adatkezelési tájékoztató, valamint az Adatkezelési tájékoztató melléklete a linkre kattintva olvasható. 

 

FELADATAINK

Az egyes ügyekre vonatkozó tájékoztató az adott menüpontra kattintva érhető el.

• Állategészségügy, állati eredetű melléktermék elszállítása
• Állatvédelmi jogszabályban meghatározott ügyek, állatvédelmi hatósági eljárások
• Birtokvédelmi eljárás
• Címnyilvántartás, Központi Címregiszter ügyek
• Ebösszeírás
• Fás szárú növények védelme, fakivágás engedélyezése
• Hulladékkal kapcsolatos ügyek
• Ipari tevékenység bejelentése, telepengedély
• Kereskedelmi tevékenység bejelentése, működési engedély
• Közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárások
• Közterület-használat
• Külföldiek ingatlanszerzése
• Levegőszennyezés, talajszennyezés
• Méhek tartása és védelme, méhészek nyilvántartása, méhek vándoroltatása
• Mezőgazdasági haszonállatok bejelentése
• Növényvédelem (parlagfűmentesítés, allergén növényekkel, gyomokkal kapcsolatos ügyek)
• Önkormányzati jelképek és a kerületi történelmi városrésznevek felvételének és használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatok
• Szálláshely-szolgáltatási tevékenység nyilvántartásba vétele
• Szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos feladatok
• Társasházak jelentési kötelezettsége
• Vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos feladatok
• Vásár, piac, helyi termelői piac, bevásárlóközpont üzemeltetésének bejelentése, engedélyezése
• Zaj- és rezgésvédelmi eljárás
• Zenés, táncos rendezvény engedélyezése

 

I. Az Általános Igazgatási Csoport munkatársai

Név	Feladatok	Elérhetőségek
Burkáné dr. Nagy Beáta irodavezető	Irodavezető	06-1-229-2611 / 157-es mellék burkane@bp22.hu
Gombásné Vigh Márta  irodavezető-helyettes, általános igazgatási csoportvezető	Általános Igazgatási Csoportvezető, irodavezető-helyettes	06-1-229-2611 / 134-es mellék gombasnevm@bp22.hu
Komló Istvánné  titkársági ügyintéző	titkársági feladatok ellátása Általános Igazgatási Csoport feladataival kapcsolatos általános információ nyújtása kapcsolattartás az ügyfelekkel társasházak jelentési kötelezettsége	06-1-229-2611 / 157-es mellék 06-20-238-1027 igazgatasiugyek@bp22.hu
Antalné Balogh Anna igazgatási ügyintéző	kereskedelem: bejelentéssel, működési engedélyekkel kapcsolatos eljárások ipar, szolgáltatás: bejelentésköteles tevékenységek nyilvántartásba vétele, telepengedélyezés, telep létesítésének bejelentése szálláshely bejelentése, szálláshely üzemeltetési engedélyek kiadásával kapcsolatos feladatok vásár, piac, bevásárlóközpont engedélyezése zenés, táncos rendezvény engedélyezése szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök	06-1-229-2611 / 113-as mellék 06-30-443-7774 igazgatasiugyek@bp22.hu
Bakos Judit Ildikó igazgatási ügyintéző	közterület-használat engedélyezése	06-1-229-2611 / 122-es mellék 06-20-245-9984 igazgatasiugyek@bp22.hu
Apostol Nikolett igazgatási ügyintéző	állategészségügy, állati eredetű melléktermék elszállítása állatvédelmi jogszabályban meghatározott ügyek, hatósági eljárások ebösszeírás hulladékkal kapcsolatos ügyek méhek tartásával és védelmével kapcsolatos ügyek mezőgazdasági haszonállatok bejelentése növényvédelem (parlagfűmentesítés, allergén növényekkel, gyomokkal kapcsolatos ügyek vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök	06-1-229-2611 / 151-es mellék 06-20-240-5423 igazgatasiugyek@bp22.hu
Bálványossy Orsolya  igazgatási ügyintéző	fás szárú növények védelme, fakivágás engedélyezése zaj- és rezgésvédelem levegőszennyezés talajszennyezés	06-1-229-2611 / 111-es mellék 06-20-238-4496 igazgatasiugyek@bp22.hu
De Vescovi Mónika igazgatási ügyintéző	birtokvédelem az önkormányzat jelképek és a kerületi történelmi városrésznevek felvételének és használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatok	06-1-229-2611 / 132-es mellék igazgatasiugyek@bp22.hu
Kaján Réka igazgatási ügyintéző	címnyilvántartás, címrendezés Központi Címregiszter vezetése, házszám megállapítása	06-1-229-2611 / 131-es mellék 06-20-246-0113 igazgatasiugyek@bp22.hu
Koncz Judit igazgatási ügyintéző	a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás külföldiek ingatlanszerzése	06-1-229-2611 / 256-os mellék 06-20-246-1208 igazgatasiugyek@bp22.hu

 

 

II. Az Általános Igazgatási Csoport ügyfélfogadása:

A kérelmek benyújtásának módja

Természetes személyek esetén:

• személyesen
• postai úton
• elektronikus úton, az e-papír szolgáltatás igénybevételével (Ügyfélkapu+, DÁP).

Gazdálkodó szervezetek esetén:

• elektronikus úton, az e-papír szolgáltatás igénybevételével (Cégkapu).

 

A. Személyes ügyfélfogadás

Az Általános Igazgatási Csoport személyes ügyfélfogadása időpontfoglalás alapján történik.

Kérjük, hogy az alábbi felületen a megfelelő ügytípus kiválasztását követően foglaljon időpontot az ügyintézéshez!

 

B. Ügyintézés postai úton

Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzat Hatósági Iroda Általános Igazgatási Csoportja részére feladott küldeményeit az alábbi címre küldheti:

székhely: 1221 Budapest, Városház tér 11.
postai cím: 1775 Budapest, Pf. 109.

 

C. Elektronikus ügyintézés

A kérelmek elektronikus úton az e-papír szolgáltatás segítségével küldhetők be. A felület használatához az alábbi oldalon talál útmutatót.

Kérjük, hogy

• a levél tárgyában a címzett ügyintéző nevét és a kérelem típusát,
• a levél szövege részben az Ön elérhetőségét (e-mail cím / telefonszám)

feltüntetni szíveskedjék!

A címzett, „Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzata” lehetőség kiválasztása csak a megfelelő témacsoport és ügytípus megjelölése után lehetséges.

Az Általános Igazgatási Csoporthoz tartozó ügyek témacsoport - ügytípus kombinációi az alábbi táblázatban találhatóak:

Kérelem típusa	Témacsoport	Ügytípus
Címrendezés	önkormányzati igazgatás	címnyilvántartási ügyek
Kereskedelem	önkormányzati igazgatás	kereskedelmi ügyek
Birtokvédelem	egyéb	egyéb
Közterület-használat engedélyezése	egyéb	egyéb
Állatvédelem	önkormányzati igazgatás	mezőgazdasági, állat- és növény-egészségügyi ügyek
Növényvédelem	önkormányzati igazgatás	települési zöldterületi ügyek
Zajvédelem	egyéb	egyéb

 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az elektronikus levél (e-mail) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) rendelkezései alapján nem minősül elektronikus ügyintézési formának, az e-mailen előterjesztett beadvány nem joghatályos! Az igazgatasiugyek@bp22.hu e-mail címre általános megkeresés, tájékoztatás- vagy információkérés küldhető. 

A kérelmek beküldése NEM e-mailen történik! Engedélyező határozatot csak a jogszabályi előírások szerint benyújtott kérelemre áll módunkban kiadni!

 

III. Kötelező hatósági nyilvántartások

A. Szolgáltatási tevékenységek (ipar, kereskedelem, szálláshely, rendezvény) nyilvántartása:

Bejelentés- és működési engedély köteles kereskedelmi egységek, üzletek nyilvántartása

Mozgóboltot üzemeltető, piacon, vásáron, közterületen, automatából, a termék előállításának helyén, üzleten kívül, illetve csomagküldő kereskedelem útján értékesítő kereskedők nyilvántartása

Bejelentés- illetve telepengedély-köteles ipari tevékenységet végzők nyilvántartása

Vásárok nyilvántartása

Piacok nyilvántartása

Helyi termelői piacok nyilvántartása

Bevásárlóközpontok nyilvántartása

Üzleti célú szálláshelyek nyilvántartása

Nem üzleti célú szálláshelyek nyilvántartása

Zenés, táncos rendezvények nyilvántartása

B. Címnyilvántartás:

A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 129. § (6) bekezdésére figyelemmel az elvégzett címrendezések hatósági nyilvántartása.

 

IV. Hulladékkal kapcsolatos ügyek

2021. március 16-án hatályba lépett a  hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről  szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet, melynek 1 § (1) bekezdés a.) pontja és (2) bekezdése értelmében Budapesten és Pest vármegyében a hulladékgazdálkodási ügyekben eljáró közigazgatási hatóság a Pest Vármegyei Kormányhivatal.

Elérhetősége: 

Pest Vármegyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály

Hulladékgazdálkodási Osztály

Telefon: (1) 478-4400

E-mail:  zoldhatosag@pest.gov.hu

 

V. Közterület-használat engedélyezése:

A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges. Rendeltetéstől eltérő használatnak minősül, így engedélyt kell kérni:

• közterületbe nyúló árnyékoló berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;
• pavilon, kioszk létesítéséhez, fennmaradásához;
• árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához;
• mozgóbolt megállásához;
• a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
• a közút területén az ingatlan előtt létesült szilárdburkolatú gépjármű–várakozóhely létesítéséhez, fennmaradásához;
• építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai) elhelyezéséhez;
• alkalmi vagy ünnepekhez kapcsolódó árusításhoz;
• film-, fénykép-, videó- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 60 percnél hosszabb ideig akadályozza, kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti közterületi filmforgatást;
• sport-, kulturális vagy közérdekű rendezvények megtartásához, továbbá civil szervezetek által rendezett rendezvényekhez szükséges közterületi helyszín használatához;
• a közlekedésben való részvétel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerinti - feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (továbbiakban együtt: üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához;
• a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen: vendéglátó terasz, előkert);
• hulladékgyűjtő konténernek a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra való elhelyezéséhez;
• közterület magáningatlanhoz kerítéséhez;
• utcarész teljes szélességű magáncélú használatához;
• akadálymentes megközelítést biztosító rámpa elhelyezéséhez;
• mikromobilitási eszközök közterületen történő, szolgáltatási célú kihelyezéséhez.

A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. 

Közterület-használati engedély kérelem	pdf formátumban,
	szerkeszthető nyomtatványként.

 

 

 

A közterület-használati díj megfizetése készpénzátutalási megbízással (csekken), vagy Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat OTP Zrt.-nél vezetett 11784009-15522001-00000000 számú költségvetési elszámolási számlájára történő átutalással teljesíthető.

A kerületi közterület-használatot, illetve az engedélyezés folyamatát a Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 10/2019. (IV.29.) önkormányzati rendelet szabályozza.

 

 

VI. A fás szárú növények védelme

A fák védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.

Fát kivágni, erőteljesen visszavágni, továbbá áttelepíteni indokolt esetben, a kért munkálatok elvégzésére vonatkozó engedély birtokában lehet.

Fakivágás engedély iránti kérelem/bejelentés	NYOMTATVÁNY - Magánterületi fához
	NYOMTATVÁNY - Közterületi fához

 

A kérelmek elektronikus úton történő benyújtásához az alábbi linken találja az e-papír használati útmutatót.

Az engedélyes az engedélyben megállapított mértékben és módon, valamint előírt határidőn belül köteles gondoskodni a pótlásról. A használót közvetlen élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet okozó kidőlt vagy kitört fa eltávolítása esetén bejelentési kötelezettség terheli a veszélyhelyzetet alátámasztó dokumentumok egyidejű csatolásával, azonban ebben az esetben is köteles a számára előírt pótlási kötelezettséget teljesíteni.

Az élhető települési környezet megteremtését, az életminőség javítását, a zöldfelületek, a biológiai sokféleség védelmét és növelését, valamint a fák védelmét az alábbi jogszabályok rendelkezései biztosítják:

A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet,

Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelete a fák védelméről,

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 31/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről,

Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (V.03.) önkormányzati rendelete a Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzatról.

 

VII.  Címrendezés

Magyarországon a közigazgatás sokáig nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Minden nyilvántartásba külön-külön rögzítésre került egy adott ingatlan címadata, s az eltérő rögzítésből adódóan egy ingatlanhoz akár tíz különböző természetbeni cím is tartozhatott. Az eltérő címadatok okozta probléma megoldására hozták létre a KCR rendszert, melynek célja, hogy a különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek és a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek.

A KCR nyilvántartás naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik a különböző nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címek felülvizsgálatával, szükség esetén új címek képzésével (címendezési eljárás).

 

A címrendezési eljárás menete, a szükséges dokumentumok

A címrendezési eljárás kérelemre indul. A kérelem személyesen és elektronikus úton is benyújható. Elektronikus továbbítás esetén az e-papír alkalmazásban a témacsoport mezőben az önkormányzati igazgatást, az ügytípus mezőben pedig a címnyilvántartási ügyek lehetőségeket kell kiválasztani.

A címrendezési kérelemhez az alábbi mellékletek csatolása szükséges:

• Társasház esetén a társasház alapító okiratát

• Osztatlan közös tulajdon esetén ügyvéd által hitelesített használati megállapodást, vagy a címrendezéshez szükséges, az ingatlan tényleges használatáról szóló nyilatkozat megfelelő formanyomtatványát (épületek vagy ajtók megnevezése szükséges az ingatlanon)

• Új épület esetén a vázrajzot tartalmazó hatósági bizonyítványt

• A tulajdonosok beleegyező nyilatkozatát a címrendezési eljárás lefolytatásába (amennyiben a kérelmező nem egyedüli tulajdonosa az ingatlannak)

 

A címrendezési eljárás nyomtatványai	Címrendezési kérelem
	Címigazolási kérelem
	Nyilatkozat épületekre vonatkozóan az ingatlan tényleges használatáról a címnyilvántartásban való rögzítéshez osztatlan közös tulajdon esetén
	Nyilatkozat lakásokra vonatkozóan az ingatlan tényleges használatáról a címnyilvántartásban való rögzítéshez osztatlan közös tulajdon esetén
	Beleegyező nyilatkozat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hatósági eljárás illeték- és eljárási költségmentes.

A címrendezési eljárás során, a cím felülvizsgálatát követően az ingatlan helyes címe átvezetésre kerül a személy-és lakcímnyilvántartó rendszerben és az ingatlannyilvántartásban egyaránt. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezése értelmében a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat fentiek szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási/kerületi hivatal (kormányablak) a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.

A címrendezési eljárás során megváltozott lakcím esetén:

• Az ingatlanba bejelentett lakcímmel rendelkező személyek lakcímkártyájának cseréje szükséges. A lakcímkártyát a változással érintett cím szerint illetékes járási/kerületi hivatal kormányablaka állítja ki, cseréje illetékmentes.
• A személyazonosító igazolványt nem kell cserélni, mert abban nincs feltüntetve lakcím.
• A jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány (forgalmi engedély) cseréje nem szükséges.
• A szolgáltatói szektor (pénzintézet, távközlési szolgáltató, pénztárak, biztosítók) felé a változást az ügyfélnek kell jeleznie.
• Vállalkozás székhelyének (telephelyének) cím változása esetén a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles ezt cégkapun keresztül a cégbíróságnak a változás bekövetkezését követő 180 napon belül bejelenteni, amely bejelentés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdése értelmében illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól mentes.

Jogszabályi háttér:

A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet,

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól,

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2015. (IV.20.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

 

VIII. birtokvédelem

1. általános tájékoztatás

A tulajdonost és a tulajdonoson kívül minden más birtokost is megillet a birtokvédelem, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, a dolgot hatalma alól elvonják, vagy a birtoklásban zavarják, akadályozzák a hatalom gyakorlásában. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a birtokvédelem három eszköze:

a) birtokvédelem önhatalommal: A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.

b) birtokvédelem közigazgatási úton: A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el. A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető személy.

c) birtokvédelem bírói úton: A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 éven belül közvetlenül a bíróságtól is kérheti, 1 év eltelte után pedig már csak a bírósághoz fordulhat.

2. birtokvédelmi eljárás

A birtokvédelmi eljárás lefolytatása kérelemre indul. A birtokvédelmi eljárás során azt kell bizonyítani, hogy a birtokos birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: birtokvédelmi kérelem, személyazonosságot, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumok, továbbá csatolni szükséges a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is.

A birtokvédelmi eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), célszerű megadni továbbá az egyéb elérhetőségeket (telefonszám, e-mailcím),

b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét), Ákr. 14. § rendelkezéseinek megfelelő meghatalmazás,

c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét): a birtoksértést ténylegesen elkövető megjelölése szükséges,

d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését (ingó/ingatlan, ingatlanon belül útszakasz, kertrész, lakás, melléképület, ingó jellemzői: pld: gépjármű típus, rendszám),

e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat (pl: a birtoksértéssel érintett ingatlan pontos, cím szerinti megjelölése),

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet: Úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz), illetve mitől kívánja a jövőre nézve eltiltatni a birtoksértőt.

g) a kérelem benyújtása alapjául szolgáló tényeket:

- a kérelem benyújtásakor fennálló birtokállapotot, a sérelmes állapot leírását,

- az eredeti birtokállapotot, milyen volt a helyzet azelőtt, hogy a birtoksértés bekövetkezett volna, és ez az eredeti helyzet mikor és hogyan alakult ki,

- a birtokállapot megváltozására vonatkozó körülmények pontos leírását (pl. ki mikor és hogyan változtatta/sértette meg a birtokhelyzetet, próbálta-e a kérelmező felszólítani, visszaszerezni a birtokot, önként hagyott-e fel a birtoklással vagy kitették a birtokból stb.) FONTOS, hogy a birtoksértő cselekmény során felmerült egyéb körülmények (pld. zajongás, sértegetés, személyeskedés, erőszakoskodás, fenyegetés) szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítása szempontjából bírhat jelentőséggel, ezek a körülmények NEM kerülnek értékelésre, mert nem tartozik birtokvédelmi hatáskörbe.

h) a kérelem határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket (A jegyzőhöz lehet benyújtani birtokvédelem iránti kérelmet a birtoksértés bekövetkezésétől számított 1 éven belül, az 1 éven túli birtoksértések esetében bírósághoz kell fordulni! Folyamatosan elkövetett birtokháborítás esetén az elkövetés kezdő időpontja az irányadó.)

Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem

 

 

Bizonyítékok: A jegyző NEM folytathat le bizonyítást hivatalból, valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve a kérelmezőnek kell – lehetőleg már a birtokvédelmi kérelemben – indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását, tanú meghallgatását. Ezért célszerű a kérelemhez csatolni az ügy kezdetekor rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetnek pl. okiratok, fényképek, helyszínrajz, kitűzési vázrajz stb. Amennyiben a birtoksértés ténye tanúkkal igazolható, célszerű megjelölésük (név, lakcím, és hogy mely birtoksértő tény, körülmény vonatkozásában kérik a meghallgatásukat). Amennyiben kéri tárgyalás vagy szemle megtartását, úgy azt szintén a birtokvédelmi kérelem benyújtásakor kell kérnie. Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bizonyítási eljárás során a jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek, a felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles, azonban azok megismerése iránt lehetőségei figyelembe vételével intézkedhet. 

A birtokvédelmi eljárás ILLETÉKMENTES.

A birtokvédelmi kérelmet elbíráló határozat vagy helyt ad a kérelemnek, vagy elutasítja azt. Esetenként előfordulhat, hogy a birtokvédelmi kérelemnek a jegyző csak részben ad helyt, a birtoksértést azonban természetesen ekkor is meg kell állapítani. A jegyző döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál (1021 Budapest, Budakeszi út 51/b.).

Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jogosult kérelmére a jegyző végrehajtást rendel el. A jegyző határozatát három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha a kötelezett a bírósághoz fordul.

Jogszabályok:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.)  Korm. rendelet,

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

 

 

IX. Zaj- és rezgésvédelem

Az Önkormányzat közigazgatási területén tilos akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása. Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 8/2023. (II. 27.) önkormányzati rendeletének előírásait kell minden olyan, – szabad térben, vagy zárt térben működő – zaj- és rezgésforrásra alkalmazni, amely kellemetlen, zavaró, vagy károsító terhelést okoz.

Szabadidős zajforrások: Környezeti zajt előidéző szabadidős zajforrás létesítését, üzemeltetését az üzemeltető legalább 15 nappal a tervezett tevékenység megkezdése előtt köteles bejelenteni.

Közterületi rendezvények: Az Önkormányzat közigazgatási területén, 6 és 22 óra közötti időszakban 1 órát meghaladó időtartamú, és a 22 és 6 óra közötti időszakban bármilyen időtartamú közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni csak hatósági engedély alapján, és az abban előírt feltételek betartásával szabad. Az engedély iránti kérelmet a zajforrás üzemeltetője a rendezvény tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani. 

Zaj- és rezgésvédelemhez kapcsolódó nyomtatványok	Szabadidős zajforrás bejelentése
	Közterületi rendezvény engedély kérelem
	Kérelem üzemi-szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására

 

Jogszabályi háttér: 

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet,

Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról.

 

X. Állat- és növényvédelem, állat- és növényegészségügy

1. Állategészségügy, állati eredetű melléktermék elszállítása

Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről. Ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a tetem elszállításáról az illetékes települési önkormányzat gondoskodik.

Bejelentéseiket az igazgatasiugyek@bp22.hu e-mail címen, telefonon vagy a mobilapplikációban tehetik meg. 

Kérjük, hogy a bejelentésekben pontos cím megjelöléssel, cím hiányában jól beazonosíthatóan körülírva (nem helyben használatos elnevezéssel) szerepeljen a tetem fellelési helye.

Jogszabályi háttér:

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény.

 

2. Állatvédelmi jogszabályban meghatározott ügyek, állatvédelmi hatósági eljárások

Az állatvédelemmel kapcsolatos hatósági ügyek az alábbiak:

• Állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés;
• Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés;
• Állatvédelmi bírság kiszabása.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. 

Kérelemre indult eljárás esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell

• az ügyfél beazonosításához szükséges adatokat, amennyiben ismert, az állatartó nevét,
• a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
• a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,
• a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
• a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.

A bejelentést követően az állattartás helyszínén hatósági ellenőrzést végzünk. Amennyiben az állattartás sérti a vonatkozó jogszabályban foglaltakat, az állattartót határozatban felszólítjuk a jogszabálysértő állapot megszüntetésére. A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti. Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Ha az állattartó a megadott határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének, bírság kiszabásával kényszerítjük ki a meghatározott cselekmény végrehajtását. Az eljárás illetékmentes.

Jogszabályi háttér:

Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet,

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.

Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet,

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet.

 

3. Ebösszeírás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles az alábbi adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani:

• az eb tulajdonosának nevét, címét,
• az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
• az eb fajtáját vagy fajtajellegét vagy a keverék mivoltára való utalást, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,
• az eb tartási helyét,
• a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
• ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
• az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
• az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,
• az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
• a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,
• kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
• az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot,
• elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát.

Ebösszeírási adatlap

 

A kérelmek elektronikus úton történő benyújtásához az alábbi linken találja az e-papír használati útmutatót.

Az ebösszeírással összefüggő személyes adatok kezeléséről szóló adatkezelési tájékoztató ITT érhető el.

Jogszabályi háttér: 

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.

 

4. Méhtartás, méhek védelmével kapcsolatos ügyek

A méhészkedés általános szabályai:

A méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad.

Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, sajáthasználatú úttól pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A sajáthasználatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.

Méhészek nyilvántartása:

A méhésznek az újonnan kezdett méhészkedést (méhtartást), valamint a méhtartás befejezését a tevékenység megkezdésétől illetve befejezésétől számított nyolc napon belül be kell jelentenie a méhek tartási helye szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző a méhészt előbbi esetben nyilvántartásba veszi, utóbbi esetben a nyilvántartásból törli. 

Ha a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán a nevét, a méhészet tenyészetkódját és a telefonszámát jól látható módon feltüntetni.

Méhészek nyilvántartása	bejelentő adatlap
	kijelentő adatlap

 

Méhek vándoroltatása:

A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének. A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni.

Az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a települési önkormányzat jegyzőjénél haladéktalanul bejelenteni, aki a kiirtás végrehajtása érdekében értesíti a járási főállatorvost, aki elrendeli a méhraj állami kártalanítás nélküli leölését.

Jogszabályi háttér:

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet.

A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet.

 

5. Mezőgazdasági haszonállatok bejelentése

Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.

Kérjük, hogy bejelentésében az alábbi adatok szerepeljenek:

• Az állat tulajdonosának neve
• A tulajdonos címe
• A tulajdonos telefonszáma, e-mail címe
• A tartott állatok faja
• A tartott állatok darabszáma

Jogszabályi háttér:

Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet.

 

6. Növényvédelem (parlagfűmentesítéssel, allergén növényekkel, gyomokkal kapcsolatos ügyek)

Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig (általánosságban október 15.-ig) folyamatosan fenntartani, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gyommentesítéséről gondoskodni.

Az emberi egészséget bármilyen módon veszélyeztető allergén gyomnövények okozta fertőzés elleni védekezés elmulasztása esetén a földhasználó ellen hatósági eljárás indul. Az egyes növényvédelemmel kapcsolatos hatósági ügyekben belterületen - a jegyző, külterületen fekvő ingatlan kapcsán pedig Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Főosztálya jogosult eljárni. Az eljárás díjmentes.

A növényvédelmi hatósági eljárás közérdekű bejelentés alapján (kérelemre), vagy hivatalból indul. 

A bejelentés az országos Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül is megtehető.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a bejelentés tárgyát;
• a pontos helyszínt;
• az érintett ingatlan megjelölését;
• a bejelentő nevét és elérhetőségeit.

Amennyiben elhanyagolt, gyomos, parlagfűvel fertőzött ingatlanról érkezik bejelentés, az ügyintéző a helyszíni szemle keretében vizsgálja meg a bejelentett ingatlan fertőzöttségét, a földhivataltól beszerzi a tulajdonos adatait, majd megteszi a szükséges intézkedést. Első lépésben gyommentesítésre kötelez, majd, amennyiben a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, közérdekű védekezést rendel el, az ingatlantulajdonos (földhasználó) utólag behajtandó költségére.

Jogszabályi háttér:

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény,

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet,

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet,

A főváros köztisztaságáról szóló Budapest Főváros Közgyűlésének 48/1994. (VIII. 1.) sz. önkormányzati rendelet.

 

7. Vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos feladatok

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett. Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A kár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. 

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha az egyezség létrjön, azt a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha az egyezség nem jön létre, a jegyző az eljárást megszünteti.

Mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona október 1.-július 31.
b) tavaszi gabona április 1.-augusztus 31.
c) kukorica április 15.-november 15.
d) burgonya április 15.-október 15.
e) napraforgó szója április 15.-szeptember 30.
f) borsó március 1.-augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös egész évben

Jogszabályi háttér:

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény,
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet.

 

XI. Kereskedelem, ipar, szálláshely, rendezvény

A. Kereskedelmi tevékenység

Aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Üzlet csak az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően, illetve - amennyiben az üzletben értékesíteni kívánt termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett -, csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedély birtokában üzemeltethető. A működési engedély az üzletköteles termékek működési engedélyben meghatározott körére érvényes: működési engedély birtokában tehát nem az üzletköteles termékek teljes köre, hanem kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak. A kereskedelmi tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

A bejelentéssel végezhető kereskedelmi tevékenységek listáját ITT találja.

Kizárólag üzletben forgalmazható termékek a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján:

• a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;
• az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
• állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
• fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
• növényvédő szerek és hatóanyagaik;
• nem veszélyes hulladék;
• az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

A kereskedő köteles a jegyzőnek bejelenteni:

• a bejelentett adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul,
• a nyitvatartási idő hosszabb ideig, de legalább egy hétig fennálló változását az azt megelőző nyolc napon belül,
• az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül.

Kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez, engedélyezéséhez, adatváltozáshoz és üzlet megszüntetésének bejelentéséhez  kapcsolódó nyomtatványok	Bejelentés kereskedelmi tevékenység folytatásáról
	Adatváltozás bejelentése kereskedelmi tevékenységhez
	Vendéglátóhely üzlettípusának bejelentése
	Üzlet nyitvatartási idejének megváltozása
	Átadás-átvételi nyilatkozat
	Működési engedély iránti kérelem
	Működési engedély másodlat kiadása iránti kérelem
	Bejelentés üzlet megszűnéséről
	Termékkörök listája a kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez

 

Jogszabályi háttér: 

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet,

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.

 

B. Vásárok, piacok, helyi termelői piac, bevásárlóközpontok

Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése, helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.

A vásár és a piac működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.

A vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője engedélyezi.

A bejelentésben foglalt adatokban történő változásról a fenntartó köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. 

Kérelem vásár, piac üzemeltetési engedélyének kiadásához

 

A helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékát a fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni.

A bejelentésben megadott adatokban bekövetkezett változást a helyi termelői piac fenntartója haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

Bejelentés helyi termelői piac üzemeltetéséről

 

A bevásárlóközpont üzemeltetésre irányuló szándékát a fenntartónak a bevásárlóközpont helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni.

A bevásárlóközpont működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.

A bejelentésben megadott adatokban bekövetkezett változást a bevásárlóközpont fenntartója haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

 

Jogszabályi háttér:

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet,

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.

 

C. Ipar

Ipari tevékenység csak a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően, illetve jogerős vagy végleges telepengedély birtokában folytatható.

A bejelentéshez kötött tevékenységek esetében az iparosnak írásban be kell jelentenie a folytatni kívánt ipari tevékenységet. Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek, a hatóság a bejelentőt igazolás megküldésével értesíti és a telepet nyilvántartásba veszi. Telepengedély-köteles tevékenységek folytatása esetén telepengedélyezési eljárás lefolytatására kerül sor a jogszabályban felsorolt szakhatóságok előzetes bevonásával és a szomszédos ingatlan tulajdonosainak ügyfélként való részvételével. A jogszabályi feltételek fennállása esetén az iparos telepengedélyt kap.

A bejelentéssel végezhető ipari tevékenységek listáját ITT találja.

Telepengedély-köteles tevékenységek a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján:

• acélcsőgyártás
• alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium-oxid) gyártása
• dohánytermék gyártása
• egyéb gumitermék gyártása
• égetett agyag építőanyag gyártása
• festék, bevonóanyag gyártása
• fémalakítás, porkohászat
• fémfelület-kezelés
• fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek
• gumiabroncs, gumitömlő gyártása
• habarcsgyártás
• kőolaj-feldolgozás
• máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása
• mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolás
• mész-, gipszgyártás
• műanyag építőanyag gyártása
• műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása
• műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása
• nemesfémgyártás
• papír csomagolóeszköz gyártása
• papírgyártás
• ólom, cink, ón gyártása
• ragasztószergyártás
• rézgyártás
• szálerősítésű cement gyártása
• szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása
• tapétagyártás
• tisztítószer gyártása
• vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása
• vegyi szál gyártása
• nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása
• veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

Az ipari tevékenységet végző köteles a jegyzőnek bejelenteni:

• a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – az ipari tevékenység változtatását ide nem értve – haladéktalanul, írásban,
• az ipari tevékenység megszüntetését a megszűnést követően haladéktalanul.
• A telep használatára jogosult személyében történő változást - annak megfelelő igazolása mellett -, az új jogosult köteles bejelenteni.

Ipari tevékenység bejelentéséhez, engedélyezéséhez, adatváltozáshoz és telep megszüntetésének bejelentéséhez  kapcsolódó nyomtatványok	Bejelentésköteles ipari tevékenység bejelentése
	Adatváltozás bejelentése ipari, szolgáltató tevékenység esetén
	Telepengedély iránti kérelem
	Telep használatára jogosult személyében történő változás
	Bejelentés ipari tevékenység, telep megszüntetéséről
	Bejelentéssel végezhető ipari tevékenységek listája
	Telepengedély-köteles ipari tevékenységek listája

 

Jogszabályi háttér: 

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.

A telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet.

 

D. Szálláshely-szolgáltatás

Üzleti célú szálláshelyek

Szálláshely üzemeltetési tevékenység csak megkezdésére irányuló szándék szálláshely-szolgáltató általi bejelentését követően folytatható.

A bejelentéshez mellékelni kell:

• nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
• haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
• közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,
• a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot.
• a szálláshely-minősítő szervezet által kiadott minősítő dokumentumot,
• a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történt regisztrációt igazoló dokumentumot.

A szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek bejelenteni:

• a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul,
• a szálláshely megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül.

Nyomtatványok	Szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentése
	Szállásadói tevékenység megszüntetésének bejelentése

 

Jogszabályi háttér:

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény,

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet.

 

Nem üzleti célú szálláshelyek

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a hatósági nyilvántartásban szereplő szolgáltató a nyilvántartásban szereplő szálláshelyen nyújthat. A nyilvántartásba vételi kérelmet a a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. A szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától nyújthat. 

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást végzők hatósági nyilvántartásába történő felvétel iránti kérelem

 

A szolgáltató a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolja:

• azt az okiratot, amely igazolja, hogy a szolgáltató a szolgáltatás nyújtására jogosult,
• a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot.

A szolgáltató a hatósági nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változást nyolc napon belül bejelenti a jegyzőnek.

Jogszabályi háttér: 

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X.28.) Korm. rendelet.

 

E. Zenés, táncos rendezvények

Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője írásban nyújtja be. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője adja ki. Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.

Rendezvénytartási engedély iránti kérelem

 

Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja:

• a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
• a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
• a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
• a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
• a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
• a biztonsági tervet,
• amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot.

A engedély jogosultja köteles a jegyzőnek bejelenteni:

• a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul,
• a tevékenység megszüntetését haladéktalanul.

Jogszabályi háttér:

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet,

A  településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet,

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.

 

XII. Az önkormányzat jelképek, és a kerületi történelmi városrésznevek felvételének és használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatok

A. A kerületi önkormányzat jelképeinek felvétele, használata

Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok: a zászló, a lobogó, a címer és a logó. Magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet az önkormányzat jelképeit a polgármester engedélyével használhatják. A jelképeket kizárólag a rendeletben meghatározott hiteles alakban, méretarányosan, a színek pontos megtartásával lehet használni. Ha ez nem lehetséges, akkor a hordozó tárgy anyagának színében kell elkészíteni, de a címertan szabályait ilyen esetben is be kell tartani.

Az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló részletes ügyleírást ITT található.

Kérelem kerületi önkormányzati jelkép felvételének/használatának engedélyezésére	pdf formátumban (5. sz. melléklet)
	szerkeszthető formában

 

Nem természetes személy kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell:

• a létesítő okirata másolatát,
• a jelképet megjelenítő termék/kiadvány színes, méretarányos tervét, termék esetén az előállítás leírását, minőségi jellemzőit.

Jogszabályi háttér:

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról.

 

B. A kerület történelmi városrészei nevének felvétele és használata

Magánszemély, jogi személy, és egyéb szervezetek elnevezéséhez, tevékenységének gyakorlásához, üzlet, épület vagy bármely más létesítmény megnevezéséhez, kiadványokban, sajtótermékekben és rendezvények megnevezésében az alábbi elnevezéseket kizárólag Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának engedélyével használhatják: Budafok-Tétény, Budafok, Budatétény, Baross Gábor-telep, Nagytétény, Tétény-Promontor, Tétény, Promontor, Háros, Campona, Rózsavölgy, Rózsakert, Bfok, B.fok, B-fok. A felsorolt elnevezések felvétele és használata iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. 

A kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról szóló részletes tájékoztató ITT található.

Kérelem a kerületi történelmi városrésznév felvételének/használatának engedélyezésére	pdf formátumban (4. sz. melléklet)
	szerkeszthető formában

 

Nem természetes személy kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a létesítő okirata másolatát.

Jogszabályi háttér:

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról.

 

XIII. Külföldiek ingatlanszerzése

Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Az illetékes Kormányhivatal megkeresi a települési önkormányzatot abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket. Önkormányzati érdeksérelmének minősül, ha az ingatlanszerzés a települési önkormányzat, vagy az általa közvetlenül igazgatott területtel összefüggésben a Fővárosi Önkormányzat törvényben meghatározott kötelező vagy az általa önként vállalt helyi közügyet érintő önkormányzati érdekét sérti. Az önkormányzati érdeksérelem fennállásának vagy hiányának tényéről Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere a megkeresését követő harminc napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

Jogszabályi háttér:

A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X.2.) Korm. rendelet.

 

XIV. Szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos feladat- és hatáskör

Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.

Jogszabályi háttér:

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

 

XV. Társasházak jelentési kötelezettsége

Valamennyi társasház és lakásszövetkezet köteles a közterület felőli bejáratán jól látható helyen, legalább 2 cm-es betű mérettel feltüntetni a társasház alapító okirat szerinti elnevezését és címét.

A felsorolt adatokat be kell jelenteni Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat jegyzőjének. Amennyiben a közös képviseletet üzletszerűen társasházkezelői tevékenységet folytató szervezet látja el, úgy annak megnevezését, székhelyét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát, ennek hiányában a közös képviselő nevét, címét vagy székhelyét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát; közös képviselő hiányában a társasház elérhetőségének pontos címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét kell a bejelentésben szerepeltetni.

Az adatokban bekövetkezett változást a változást követő 8 napon belül köteles a társasház feltüntetni, továbbá Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni.

Jogszabályi háttér:

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelet.

 

XVI. Közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárások

A közösségi együttélés, a békés egymás mellett élés alapvető feltétele az önkormányzati rendeletek betartása és betartatása.

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható. A közösségi együttélés alapvetőszabályaival ellentétes magatartásért való felelősség megállapítása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, valamint aki a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, az közigazgatási bírsággal sújtható.

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétesek az alábbiakban felsorolt magatartások:

• Önkormányzati jelkép és a kerület történelmi városrésznevének jogosulatlan használata,
• Szeszesital közterületen történő fogyasztása,
• Közterület jogellenes használata,
• Közutak, közterületek felbontására, használatára vonatkozó szabályok megszegése,
• Zöldterületek, zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használata, 
• Zajvédelemmel kapcsolatos szabályok megszegése,
• A lakókörnyezet nyugalmát sértő szabályszegések,
• Az üzletek nyitvatartási rendjének megszegése,
• Üzemképtelen jármű tárolási szabályainak megszegése,
• Köztisztasággal és közegészségüggyel kapcsolatos magatartási szabályok megszegése,
• Települési szilárd hulladék gyűjtésével kapcsolatos magatartási szabályok megszegése,
• Utcanévtáblákra, házszámtáblákra vonatkozó szabályok megsértése,
• Az ingatlanért felelős személyek, szervezetek elérhetőségével kapcsolatos cselekmények,
• Játszóterek használatára vonatkozó szabályok megszegése.

Jogszabályi háttér:

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelet.

 

XVII. Levegőszennyezés, talajszennyezés

A levegőszennyezéssel és talajszennyezéssel kapcsolatban hivatalunkhoz érkező bejelentéseket áttesszük a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. 

Levegő- és talajszennyezési ügyekben - ügytípustól függően - eljár:

• a területi környezetvédelmi hatóság: Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya

A területi környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó ügyek például:

– zajjal kapcsolatos panaszok,
– természetvédelmi kérdések,
– vegyi anyagok felhasználásával, tárolásával, vagy természeti területen történő illegális hulladéklerakással kapcsolatos ügyek,
– ipari levegő-, víz- vagy talajszennyezések, balesetek,
– szennyvíz-kezeléssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák, biológiai szennyezések,
– nagyberuházások (pl. lakóparkok, gyárak) környezetvédelmi engedélyezési, egységes környezethasználati engedélyezési és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásai.

• a járási környezetvédelmi hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala XXII. kerületi Hivatala

A járási környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó ügyek például:

–  levegőszennyezés, amelyet háztartási fűtés, vagy kisebb ipari forrás okoz (tipikus példa erre, ha a szomszéd a kazánjában hulladékkal tüzel),
– az avar- és kerti hulladékégetés országos tilalmába ütköző tevékenységek kivizsgálása (a járványügyi veszélyhelyzet elmúlása után),
– növényvédő szerekkel kapcsolatos panaszok: például ha ivóvízbe vagy természetes vizekbe kerülnek ezek a veszélyes anyagok.

Jogszabályi háttér:

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet,

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,

A vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet,

A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet.