Ugrás a tartalomra

Titokzatos napló egy igazi grófnőtől

2026. január 17. szombat
Nádasdy grófnő regényét vitték színre a Vojnovich–Huszár-villában
Titokzatos napló egy igazi grófnőtől

Egyedülálló színházi eseménynek adott otthont a Vojnovich–Huszár-villa december 4-én, Borbála napján. A közönség Herdy Mária: Borbála – Nádasdy Borbála naplóregény trilógiája című adaptációt láthatta Petneházy Attila rendezésében, aki érzékenyen és hitelesen vitte színpadra a grófnő életútját, a küzdelmeket és örömöket. A darabban Borbála szerepét maga Gróf Nádasdy Borbála alakította, míg Borcsit Gajdó Delinke keltette életre.

A naplóregény-trilógia történelmi keresztmetszetként rajzolja meg egy arisztokrata család sorsát a békeidőktől a diktatúra évein át.

Gróf Nádasdy Borbála mindössze 17 évesen, teljesen egyedül, életét kockáztatva menekült Ausztriába 1957-ben, maga mögött hagyva szülei meghurcoltatását és az otthon elvesztésének traumáját. A történet a kényszerű emigráció hontalanságát, az idegenben megtalált hivatás örömét, valamint a hosszú út végén a hazatérés megnyugvását követi végig.

Az előadás hű a naplóregények világához. Feltárja egy kalandos, ugyanakkor megrendítő életút nehézségeit, fordulatait, a magánélet és a túlélés drámáit, valamint az identitáskeresés és az alkotás felszabadító erejét. A személyes hangvételű történet színpadi formában is erőteljesen hatott, közel hozva a nézőkhöz a XX. századi magyar sors egyik jellegzetes, mégis egyedi példáját.

A közönség betekintést nyerhetett egy olyan életútba, amely egyszerre személyes, történelmi és irodalmi élmény. A színpadi előadás révén Nádasdy Borbála élete és művei (Maradni zabad!, Zagolni zabad?, A szabadság zaga) új dimenzióban élhettek tovább, megismertetve a nézőket egy magyar grófnő rendkívüli életútjával.

A villa intim tere különösen jól illeszkedett a személyes vallomásokra épülő előadáshoz: a színpadi forma egyszerre idézte meg az irodalmi est és a kamaraszínház atmoszféráját. A produkció nemcsak Nádasdy Borbála életművéhez kínált új értelmezési szempontot, hanem arra is rávilágított, miként válhat egy naplóregény színpadi élménnyé. Az est méltó példája volt annak, hogyan él tovább az irodalom a színház eszközeivel, és miként találkozhat múlt és jelen egy különleges helyszínen, személyes hangon megszólalva.

Tamás Angéla (Városházi Híradó)
 

Süti tájékoztató Süti beállítások Sütik törlése