Megszűnt a szmogriadó riasztási fokozata, nem lépnek életbe a járatsűrítések
A vasárnapi mérési eredmények hétfő hajnali értékelése alapján indokolt a riasztási fokozat, ezzel együtt a feketematricás autók közlekedési tilalmának megszüntetése, egyidejűleg továbbra is indokolt a tájékoztatási fokozat ismételt életbe lépése.
A vasárnap délután megkezdődő javulás eredményeképp Budapesten a szálló por (PM10) szennyezettségi szintje már egy mérőponton sem haladta meg a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), ugyanakkor a 12 fővárosi helyen mért légszennyező anyag eredménye még
6 mérőponton magasabb volt, mint a tájékoztatási küszöbérték (75 µg/m3). Ezért a vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig – FPH061/4635-61/2015 iktatószámú határozatával megszüntette a szmogriadó riasztási fokozatát és a riasztási fokozatban hozott intézkedéseket, egyidejűleg a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el.
Tarlós István főpolgármester köszönetet mond azoknak a budapestieknek, akik különösen az elmúlt öt napban, a rendkívüli helyzetben is mérsékelték, ugyanakkor a továbbiakban is mérsékelni fogják a szilárd- és olajtüzelésű – különösen a fatüzelésű – berendezések használatát, valamint autóhasználatukat korlátozva a közösségi közlekedést részesítették előnyben, továbbá az ipari pontforrások, kémények azon üzemeltetőinek, akik társadalmi felelősségvállalásuk megnyilvánulásaként önkéntesen csökkentették a helyhez kötött légszennyező pontforrásaik kibocsátását.
Budapest vezetése továbbra is számít a fővárosiak együttműködésére abban, hogy a szmoghelyzetek kialakulása, súlyosabb esetekben a korlátozó intézkedések bevezetése elkerülhető legyen.
A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.
A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.
A riasztási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása is veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni.
A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát – a szálló por esetében – akkor kell elrendelni Budapesten, ha 3 fővárosi mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag szintje, két egymást követő nap átlagában meghaladja a tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.
A szálló por légszennyezettségi szintjének növekedése, kialakulása jellemzően két – a helyi (közlekedési, ipari, szolgáltatói és lakossági stb.) kibocsátásoktól függő és az azoktól független – folyamat egyidejű eredménye.
A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a helyi kibocsátásoktól függetlenül fontos szerepet játszanak a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, az őszi, téli időszakban gyakrabban előforduló gyenge vízszintes és függőleges irányú légköri átkeveredés, a viszonylag gyakori szélcsendes időszakok, illetve az 5 km/h alatti szélsebesség. A helyi meteorológiai – és domborzati (medence jelleg, kis szintkülönbségek) – tényezőkön túl szerepe lehet az országhatárokon átterjedő hatásoknak is.
Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egy hatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szálló por szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 %-ban járul hozzá, továbbá 5%-a a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik. Publikált számítások azt is mutatják, hogy például Magyarországra külföldről 30 %-kal több aeroszol részecske, szálló por érkezik, mint amennyit Magyarország területén összesen kibocsátanak, vagy itt keletkezik.
A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki káros hatásait.
A szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.
Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.
Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.
Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.
Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.
Az érintett útszakaszokat a Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen:
http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.htm
A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást. A legkevésbé rossz körülmények naponta általában 11-15 óra között alakulhatnak ki, ezért a szükséges szellőztetést,
a szabadban való tartózkodást célszerű ebben az időszakban elvégezni.
A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán is elérhetőek: twitter.com/fph_sajto
További tájékoztatás:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján (a Fővárosi Önkormányzat támogatásával):
http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/meresi_adatok/tajekoztato/
http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/elorejelzes/tajekoztato/
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján: mérési eredményekről és további információkról.
A szmogriadóval kapcsolatban további tájékoztatást a Főpolgármesteri Hivatal munkaideje alatt az Ügyfélszolgálati Iroda (tel: 327-12-08; e-mail: ugyfelszolgalat@budapest.hu), munkaidőn kívül a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Fővárosi Ügyeleti Információs Központ (e-mail: ugyelet@fori.hu tel.: 301-7500 fax: 302-5439) ad.
