Látják az emberek, hogy jó itt élni
– Az önkormányzatnak jelentős összeget kellett befizetnie szolidaritási hozzájárulás címén az állam részére. Mennyire terheli meg ez a költségvetést?
– A Tanú című film jut erről eszembe. A költségvetésünk helyzete attól is függ, hogy „statuálnak vagy nem statuálnak”, vagyis akarnak büntetni vagy nem akarnak büntetni minket, mint ahogyan Pelikán gátőrt a „feketevágás” után. A jelenlegi kormány egyik választási ígérete volt a szolidaritási hozzájárulás megszüntetése. Budafok-Téténynek ez előnyös lenne. Legutóbb 1 031 780 816 forintot kellett befizetnünk a hozzájárulás aktuális részleteként. Idén összesen 2 715 212 674 forintot vont el az állam a kerületi költségvetésből ezen a jogcímen. Eddig tehát semmi nem változott az előző kormányhoz képest. Bár az Alkotmánybíróság visszaküldte a szolidaritási hozzájárulásról szóló törvényt a jogalkotónak, a tervek szerint nem megszüntetik, csak csökkentik ennek a mértékét 15 százalékkal. Ez továbbra is jelentős gátja lesz a saját fejlesztéseinknek.
– Honnan lehet tudni, hogy nem megszüntetik a szolidaritási hozzájárulást, hanem csak csökkentik a mértékét 15 százalékkal?
– Ez derült ki az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának legutóbbi ülésén. Ezen a tanácskozáson a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium két államtitkárával egyeztettek az önkormányzati szövetségek vezetői. A főpolgármester kérésére vettem részt az egyeztetésen a Budapesti Önkormányzatok Szövetségnek elnökségi tagjaként. Sajnos úgy tapasztaltam, hogy a kérdéseinkre és a felvetéseinkre érdemi választ nem kaptunk. A kormány képviselőinek mindenre az volt a válasza, hogy még zajlanak az egyeztetések a költségvetésről, de nyugodjunk meg, jobban fogunk járni. Más konkrét intézkedésről nem esett szó, szerintem kizárólag a szolidaritási hozzájárulásról beszéltek, amelynek a mértékét 15 százalékkal akarják csökkenteni a megígért eltörlés helyett. Azt viszont valószínűleg nem veszik figyelembe, hogy az önkormányzatok adóbevételei és egyéb forrásai is csökkennek. A jelenlévő önkormányzati vezetők a kérdések mellett számos javaslatot is tettek, melyek visszajelzés nélkül maradtak. Véleményem szerint a fővárosi kerületek önkormányzatai különösen nehéz helyzetbe fognak kerülni a közeljövőben.
– Mindezek ellenére stabil maradhat a kerületi költségvetés?
– Budafok-Tétény működése stabil, vagyis semmi nem fenyegeti az intézményrendszerünket. Szinte biztos vagyok viszont abban, hogy 2027-es fejlesztéseink minimalizálódnak. Már idén is csökkentek a korszerűsítéseink, a beruházásaink, de ezt még nem érzékelte olyan súlyosnak a lakosság, mert ebben az évben a tavalyi döntéseinket valósítjuk meg, jórészt tavalyi forrásokból. A forráscsökkenés hatása tehát 2027-ben lesz fájdalmas, ami jelentkezhet a zöldfelületek állapotában, az utak, járdák felújításában, építésében, a játszótéri fejlesztésekben, a szociális segélyeknél. Sváb hagyományainknak megfelelően felkészültünk a legrosszabbra, és mindezek ellenére is csak nagy szükség esetén nyúlunk a tartalékainkhoz intézményeink működésének fenntartása érdekében.
– Mindenképpen fenn kívánják viszont tartani a Részvételi Költségvetés intézményét, hiszen ez egy igen sikeres projekt. Idén is rengeteg ötlet érkezett ehhez a lakosságtól. Ennyire aktívak a helyiek, vagy inkább azokat a fejlesztéseket akarják elvégeztetni a kerülettel, amelyeket nem végzett el a főváros, de nagy szükség volna rájuk?
– Is-is. Büszke vagyok arra, hogy Szepesfalvy Anna korábbi alpolgármester javaslatára és koordinálása mellett az elsők között vezettük be ezt a demokráciaprojektet hazánkban, és a teljes költségvetésünkhöz képest a Részvételi Költségvetésben biztosított összeg arányait tekintve nálunk a legnagyobb Magyarországon. Összesen 350 millió forint áll rendelkezésre erre minden évben, de ennél még fontosabb, hogy valóban nagyon sok embert megmozgat a program. A 196 ötlet mögött ugyanis nemcsak 196 ötletgazda áll, hanem ugyanennyi közösség is. A végleges döntést a helyi lakók hozzák meg szavazataikkal. Értékmérő persze az is, hogy az így megvalósuló projektek mennyire hasznosak a kerület számára. Sajnos az ötletek egy jelentős része valóban a főváros által elhanyagolt, de szükséges fejlesztésekre irányul. Ezt megértjük, hiszen egy iskola előtt akkor is szükség van zebrára, ha ezt a főváros nem hajlandó megépíteni, pedig a feladata lenne. Ugyanakkor kicsit fogcsikorgatva hajtjuk végre az olyan beruházásokat, amelyeket a fővárosnak lenne kötelessége megvalósítani.
– Egy kérdőív segítségével is felmérik, hogy a lakosok mit tartanak jónak a kerületben és min szeretnének változtatni. Az eddigi válaszok alapján mit tart a legfontosabbnak a többség?
– Az is a demokráciaprojektek része, hogy rendszeresen kérdezzük meg a lakosság véleményét minden fórumon. Aktuális felmérésünk kérdései arra vonatkoznak, hogy mitől érzik jól magukat az emberek Budafok-Tétényben, és mitől éreznék magukat még jobban, vagyis mivel elégedettek és mivel nem. Eddig több százan vettek részt ebben a konzultációban, és az derült ki, hogy a többség számára a legfontosabb a közlekedés, a környezetvédelem, a közétkeztetés gondjainak megoldása és a közbiztonság.
– Akkor kezdjük a közlekedéssel! A reggeli és a délutáni időszakban gyakorlatilag bezárják az egész kerületet a dugók. Mit lehet ezzel kezdeni?
– Amíg közúton közlekedünk, sajnos nem lehet elkerülni a dugókat a fővárosban. Ráadásul döntő többségben nem mi használjuk az útjainkat, hanem azok, akik az agglomerációban élnek. Évtizedek óta mondjuk, hogy számunkra az lenne az üdvözítő, ha fejlesztenék a kötött pályás közlekedést. Régi, nagy álmunk például, hogy kijön idáig a metró, de erre jelenleg semmi esély. Reálisabb cél a villamospálya fejlesztése, illetve a vasút gyakoribb használatának lehetősége. A vonatforgalom sűrűségével nincs is baj a kerületben, a mi problémánk az, hogy az állomásaink többségén csak ritkán állnak meg a szerelvények. Hat vasútállomásunk van, ha itt rendszeresen vennének fel utasokat a vonatok és lennének mindenhol P+R parkolók, kiválthatnánk a legforgalmasabb időszakokban az autóközlekedést. Folyamatosan tárgyalásban vagyunk ennek érdekében a kormányzattal és a fővárossal, de ők csak egy dologban értenek tökéletesen egyet, abban, hogy nem az ő feladatuk a problémát megoldani. Az itt élők számára ez elfogadhatatlan hozzáállás.
– A közlekedési gondokhoz kapcsolódik a parkolás problémája is. Nem kis botrányt okozott a napokban, hogy a főváros akar minden olyan parkolási rendszer gazdája lenni, amelyet most a kerületek működtetnek, elvonva a városrészektől több milliárd forintos bevételeket. Ez hosszú távon jelentheti azt is, hogy a főváros majd hozzánk is fizetőautomatákat szeretne telepíteni?
– Ezt nem tudjuk, mert nem tartunk itt ebben a folyamatban. Budapesten most tíz-tizenöt különböző parkolási rendszer működik. Logikus lenne egységesíteni. Nagy rejtély, hogy ezt miként fogja működtetni a főváros a kormány döntése alapján, de a kerületek nélkül. A következő kérdés pedig az, hogy miután ezt megoldották, és egységesítették a rendszert, nálunk is be akarják-e majd vezetni. Ezzel kapcsolatosan mindig elmondom, hogy ha rajtam múlik, Budafok-Tétényben csak akkor lesz fizetős a parkolás, ha az itt élő lakosság kéri. Három éve a fizetős parkolás minden formáját elutasították. Mára viszont megnőtt azoknak a száma, akik azt mondják, hogy az átutazóknak mégiscsak fizetniük kéne a kerületben a parkolásért. Ettől függetlenül, ha bármit akarnak ebben az ügyben csinálni anélkül, hogy velünk egyeztetnének, tiltakozni fogok és el fogom utasítani.
– A közétkeztetés biztosítása az önkormányzat feladata, miközben az iskolák jelenleg a tankerületekhez tartoznak. Az ön javaslata alapján azonban elfogadott egy szándéknyilatkozatot a képviselő-testület ezzel kapcsolatban.
– Igen. Ez arról szól, hogy felelősek vagyunk az iskoláinkért, s ha megkapjuk azokat az állami támogatásokat, amelyek az iskoláink után járnak, hajlandók vagyunk működtetni is az intézményeinket. Az iskola akkor is a miénk, ha nem a miénk. Ezért támogattuk az elmúlt években is több módon a kerületi iskolákat. A pedagógusok is várják a változást, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra, hiszen jelenleg még apparátusunk sincs a működtetéshez, egy esetleges átállás időt igényelne. A központosítással azok jártak jól, akik minimális forrást fordítottak az intézményeikre. Mi rosszul jártunk, mert mindig sokat áldoztunk erre a célra. Ezért az egységesítés, ami másnak színvonal-emelkedést hozott, nekünk forráselvonást jelentett. A mi gyerekeinkről van szó, ezért mindig a lehető legjobb feltételeket, nagyobb önállóságot szeretnénk biztosítani az iskoláinknak.
– A közétkeztetésben viszont már most komoly változásokat sikerült elérni. A helyi ellenzék képviselője szerint azonban túl lassú ez a folyamat. Lehetne ezt gyorsabban is csinálni?
– „Ez így nem fog menni…” – sokszor hallottunk ilyen és ehhez hasonló mondatokat a menza megújítása kapcsán, de örömmel jelenthetem, hogy megcáfoltuk ezeket a kételkedő hangokat. Jogos igény a szülők részéről, hogy egészségesebb és minőségibb szolgáltatást várnak el a menzán. Ezt a folyamatot ugyanakkor nem lehetett ennél gyorsabban csinálni. Már az is bravúros volt a kollégáimtól, hogy azokban az intézményi konyhákban, étkezőkben, ahol ez nagy szerkezeti átalakítások nélkül megvalósítható volt, megteremtették az úgynevezett menüválasztásos rendszer műszaki feltételeit. Köszönettel tartozunk nekik ezért. Vannak azonban olyan intézményeink, ahol ehhez komolyabb fejlesztések szükségesek, például bővíteni kell az egész étkezőt, és ezt nem lehetett a tervezéssel, a közbeszerzési pályázattal együtt a nyári szünet alatt kivitelezni. A jövő év kiemelt feladata lesz, hogy az új közétkeztetési rendszert minden iskolában megvalósítsuk.
– Hiába lehet kétfajta ételből választani, ha egyik sem megfelelő minőségű. Mikorra lehet lecserélni az eddigi szolgáltatót, amellyel elégedetlenek voltak a szülők?
– Ehhez nemzetközi közbeszerzést kell majd lebonyolítani. Nem kis összegről van szó, hiszen éves szinten a kétmilliárd forinthoz közelít, amit a gyerekeink étkezésére kifizetünk. A szülők csak a nyersanyagköltség egy részét állják, és így nagyjából a teljes szolgáltatói költség 20 százalékát. A szolgáltatóval közös megegyezéssel felbontottuk a szerződést. A megegyezés szerint a menüválasztásos rendszer működtetését a cég még vállalta addig, amíg lezárjuk az új közbeszerzést. A pályázati feltételekben már szerepel majd a szabad szedéses rendszer bevezetése, illetve azoknak a salátapultoknak a feltöltése is, amelyeket beszereztünk az iskoláknak. A pályáztatás viszont sajnos el is húzódhat, hiszen a közétkeztető cégek között ádáz konkurenciaharc folyik, egy jogvita lassíthatja az eljárást. Mindent elkövetünk, hogy 2027 szeptemberére felálljon az új rendszer. A siker érdekében létrehoztunk egy munkacsoportot, amely javaslatot tesz arra, milyen tartalommal írjuk ki a közbeszerzési pályázatot. Amint ez elkészült, és a képviselő-testület is elfogadta, már semmi akadálya nem lesz a pályáztatásnak és a döntéshozatalnak.
– A lakosság szívügyei közé tartozó környezetvédelmi kérdések közül a legnagyobb hullámokat a Hárosi-öböl kiszáradásának ügye vetette. Az önkormányzat tanulmányt készíttet ezzel kapcsolatosan. Ennek miről kell szólnia?
– Ökológiai és egyéb szempontból is nagyon fontos, hogy a Hárosi-öböl ne száradjon ki, hiszen ez egy komoly rekreációs terület, sokan horgásznak, pihennek itt, miközben a szigorúan védett Háros-sziget mellett helyezkedik el. Furcsa, de az öböl jogilag nem víznek számít, hanem szárazulatnak, amelynek tulajdonosa az önkormányzat. A kiszáradás megakadályozása tehát fontos feladatunk, de egy olyan műszaki kérdés, amelyről nagy vita van a szakértők között. A vízügyesek azt mondják, hogy a mederkotrás nem oldaná meg a problémát, az sem lenne biztosíték a víz megtartására. A revitalizáció állami támogatására van egy program, de az a holtágakra érvényes. Az ilyen funkció kialakításához viszont kellene az öböl torkolatánál egy gátat meg egy zsilipet építeni, amelyet magas vízállásnál ki lehet nyitni, alacsony vízállásnál pedig le lehet zárni, hogy állandó vízállás legyen az öbölben. Ezt viszont a zöldek tartják ördögtől valónak, mert azt mondják, hogy a vízügyesek „mindent le akarnak betonozni”. Ezért döntöttünk úgy, hogy készíttetünk egy átfogó tanulmányt kompetens szakemberekkel a legjobb megoldás kiválasztásának érdekében. Ez nemcsak természetvédelmi okokból fontos, hanem azért is, mert a jelenlegi állapotában az öblöt nem tudjuk rekreációs célokra használni, pedig az egykori jachtkikötő területén, ami szintén az önkormányzat tulajdona, létre lehetne hozni például egy kajak-kenu-evezős vízisport-telepet is. Egyébként a kerületben számos környezetvédelmi programunk működik, többek között virágokat osztunk, és díjazzuk a növények kiültetésével kialakított legszebb kerteket és balkonokat. Tavasszal és ősszel ágdarálással segítjük a kerttulajdonosokat a komposztálásban, zöldzsákokat osztunk a kerti hulladék elszállíttatására, fecskefészkekre, denevérodúkra lehetett pályázni a szúnyogok természetes ritkítása érdekében, és környezetvédelmi pályázatok útján is támogatjuk azokat, akik klímavédelmi célokat kívánnak megvalósítani.
– Az egészségünk megőrzése szempontjából nemcsak a környezetünk védelme a fontos, hanem például a sport is. Sikerül ehhez továbbfejleszteni az infrastruktúrát is?
– Testnevelő tanárként hiszem, hogy ezek a fejlesztések kiemelten fontosak az itt élők számára, és büszke is vagyok sportfejlesztéseinkre. Hogy csak a legújabbakat említsük: nemrég adtuk át a Játék utcai sportpályát, amelynek a felújításához 31 millió forint saját forrást biztosított az önkormányzat a 15 millió forintos állami támogatás mellett. Elkészült az új freestyle pálya is a kerékpárosoknak a görparkban, amelyhez 40 milliós támogatást nyertünk az Országos Bringapark Program részeként. A Futafokon idén is rengetegen vettek részt, 4597 egyéni és 43 váltó nevezés volt. Kiváló munka folyik sportegyesületeinkben is, ennek köszönhetően például az Atlétika Világdöntő szereplője lehetett a BMTE-nél nevelkedett futónk, Emmanuel Sophia, de számos úszónk is a világ élvonalába került. A labdarúgócsapatunk nemrég még az NB I-ben szerepelt. Most ugyan csak NB III-as, de a szurkolói csoportja világszínvonalú. Büszke vagyok arra, hogy a Promontor Ultras céljául tűzte ki a sportszerű biztatást és a többi szurkolói táborral való békés együttműködést, a csapat pedig mindig számíthat rájuk.
– Viszi a hírünket a pezsgő- és borfesztivál, a tavaszi kulturális fesztiválunk, amely a legrégebbi a fővárosban, a nagytétényi és más helyi szüreti mulatságok, a jubileumi ünnepségek és egyéb kulturális programok sora, az ARTÉR Egyesület, és minden itt élő, itt alkotó művész is.
– Amikor a kulturális értékeinket vesszük górcső alá, több szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik, hogy Budafok-Tétény Budapest bornegyede, a bor- és a pezsgőkultúra része a hagyományainknak. Ezért van olyan pezsgő- és borfesztiválunk, ahol évről évre egyre többen jelennek meg. Erősek vagyunk a művészetekben is. A teljesség igénye nélkül hozzánk kötődik például a Budafoki Dohnányi Zenekar, itt él és sokszor itt muzsikál is Hegedűs Endre Kossuth-díjas zongoraművész, de budafok-tétényi Varga Miklós és a Karthago zenekar vezetője, Szigeti Ferenc is, miközben számos kiállítást tekinthetnek meg az emberek a kerületben. De itt hozta létre Nemes László legendás zenetanár a Nádasdy Művészeti Iskolát, amely Magyar Örökség Díjban részesült, és a Klauzál Ház is színvonalas produkciókat mutat be a közönségnek. A közművelődésünk egyik legfontosabb alapja ugyanakkor az is, hogy számtalan civil szervezet működik a kerületben az önkormányzat támogatásával, amelyek motorjai a kulturális programoknak. Nem véletlen, hogy jelentősen nőtt Budafok-Tétény lélekszáma az utóbbi években. Látják az emberek, hogy olyan kisváros vagyunk a nagyvárosban, ahol jó élni.
HARASZTI GYULA
