Jó tanácsok szmog idejére

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben. 

Régóta köztudott, hogy környezetünk levegőminősége hatással van közérzetünkre és bizonyos légszennyezettség szint felett egészségünkre is. Az Országos Közegészségügyi Központ Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztálya kidolgozott egy értékelési rendszert, melynek célja, hogy bemutassák: milyen egészségi következményekkel kell számolni, ha szennyezett a levegő. Így tanácsokkal tudnak szolgálni a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségben szenvedők, az időskorúak, a gyermekek és azok számára, akik érzékenyebben reagálnak a levegőminőség romlására.

Budapest és az ország 28 településének levegő-egészségügyi helyzetét napi rendszerességgel értékelik a Levegőhigiénés Index (LHI) segítségével, térképi ábrázolással (http://oki.antsz.hu/#tab_levego). Az egyes kategóriákat az alábbi színkódok jelölik:

Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.

Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat. Az érintett útszakaszokat a Budapest részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen: https://geoportal.budapest.hu/Kornyezetvedelem/ZAJ/2007/Bp/

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.

A fenti óvintézkedések, a napi tevékenység jobb, előrelátóbb megtervezése segíthet mérsékelni a szmog egészségre gyakorolt negatív hatásait.

Mit tehetünk azért, hogy ne növeljük tovább a levegő terhelését?

A fővárosi szmoghelyzet további romlásának elkerülése érdekében Tarlós István főpolgármester felkéri a lakosságot és a légszennyezőket a következő önkéntesen betartandó, megelőző intézkedésekre:

a)    a fővárosi úti célok eléréséhez mérsékeljék, vagy lehetőség szerint szüneteltessék az egyéni gépjárműhasználatot, részesítsék előnyben a közösségi közlekedést;

b)    mellőzzék a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetését;

c)    mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések – ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor mellőzzék a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák – használatát;

d)    a szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetői csökkentsék porkibocsátásukat.

A szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatára vonatkozó kéréshez kapcsolódóan felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály szerint:

„hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos".

Megjegyezzük, hogy a szilárd- és olajtüzelésű berendezések nem megfelelő tüzelőanyag használata eredményeképp – az utóbbi fűtési időszakokban rendszeresen ismétlődően, különösen a csepeli királyerdei térségben – olyan kiemelkedő szennyezettségi szint figyelhető meg, melynek rövid idejű hatása is veszélyt jelenthet az emberi egészségre, továbbá ami nem köthető a főváros jelenlegi meteorológiai helyzetéhez, a közlekedési, vagy ipari eredetű kibocsátásokhoz, illetve az országhatáron át terjedő szennyezési folyamatokhoz.

A kisméretű szálló por légszennyezettségi szintjének növekedése, kialakulása jellemzően két – a helyi (közlekedési, ipari, szolgáltatói és lakossági stb.) kibocsátásoktól függő és az azoktól független – folyamat egyidejű eredménye.

A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a helyi kibocsátásoktól függetlenül fontos szerepet játszanak a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, az őszi, téli időszakban gyakrabban előforduló gyenge vízszintes és függőleges irányú légköri átkeveredés, a viszonylag gyakori szélcsendes időszakok, illetve az 5 km/h alatti szélsebesség. A helyi meteorológiai– és domborzati (medence jelleg, kis szintkülönbségek) – tényezőkön túl szerepe lehet az országhatárokon átterjedő hatásoknak is.

Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkábbfatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szálló por szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 %-ban járul hozzá, továbbá 5%-aa gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik. Ugyanakkor publikált számítások azt mutatják, hogy például külföldről Magyarországra 30 %-kal több aeroszol részecske érkezik, mint amennyit Magyarország területén összesen kibocsátanak, vagy amennyi itt keletkezik.

(Forrás: https://www.antsz.hu/hir1/jotanacsokszmogidejere.html)