Ugrás a tartalomra

Felvételi lázban a nyolcadikosok

2020. február 06. csütörtök
Közel négyszáz budafok-tétényi tanuló töltötte ki a feladatlapokat
Felvételi lázban a nyolcadikosok

Az egész ország – gyerekek, szülők és pedagógusok – lázban égett január 18-án, a központi írásbeli vizsga napján. Közel négyszáz budafok-tétényi nyolcadikos töltötte ki a feladatlapokat magyar nyelvből és matematikából – ebben a sorrendben, 45-45 perc alatt. A diákok 10-10 feladatot, azokon belül 3-4 kérdést kaptak mindkét tárgyból.

Horváth Erika, a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese és egyben magyar nyelv és irodalom szakos tanára szerint az idei anyanyelvi feladatsor roppant nagy figyelmet követelt a diákoktól, mert a kérdésfeltevések sok helyen összetettek voltak és több elemből álltak. Ebben az évben a fogalmazás témaválasztását szerencsésnek és az időkeretet a feladatok tükrében elegendőnek tartotta. Hozzátette: a korábbi évekhez képest az ő iskolájukban átlagosan jobban teljesítettek a gyerekek a feladatok megoldásakor.

A matematika feladatsor is megoldható volt, de a feszült koncentrálást igénylő magyar nyelv után, a felvételi okozta stresszhelyzetben, a szöveg helytelen értelmezése miatt (szövegértés) 3-4 feladat sokaknak gondot okozott – tudtuk meg a matematika szakos Horváthné Tóth Gabriellától. A rózsakerti iskolában osztályfőnöki munkaközösség-vezetőként is dolgozó tanárnő arról is beszélt, hogy nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani annak, ha valaki a vártnál rosszabbul teljesített az írásbeli vizsgán. Egyrészt a 30 pont fölötti dolgozat jónak számít, másrészt az ennél kevesebb pontot elért gyerekeknek is megvan minden esélyük arra, hogy bekerüljenek az általuk választott vagy számukra leginkább megfelelő iskolába.

– Egy gyerekünk volt, aki 49 pontot szerzett matematikából, de ez nem jelenti azt, hogy a többiek között nincs ennyire jól felkészült, ügyes tanuló. Ő jobban bírta a rá nehezedő nyomást, jobban tudott koncentrálni, mint a vele azonos tudásszinten lévő diákok – mondta Horváthné Tóth Gabriella.

A 2005-ben bevezetett központi írásbeli felvételi vizsga nehézségét Horváth Erika abban látja, hogy míg az iskolákban az oktatás tényalapú, és a tankönyvek is ezt támasztják alá, addig a feladatlapok kompetenciaalapúak, vagyis a tanult ismeretek alkalmazását kérik számon. Ezen kívül a gyerekek kismértékben szocializálódtak arra, hogy kétszer 45 percen át folyamatosan koncentráljanak és minden apró utasításra figyeljenek. A felkészülés során a pedagógusok minden évben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekekkel az előző évek feladatlapjai segítségével megismertessék a feladattípusokat, ám az adott napon nemcsak a gyakorlás számít, hanem a tanuló idegállapota és lelki egyensúlya is.

A középfokú iskolába jelentkező nyolcadikosok felvételi kérelméről a tanulmányi eredmény és a központi írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján döntenek a gimnáziumok és szakgimnáziumok. Azokban a középiskolákban, amelyekbe a korábbi években a felvehető létszámnál többen jelentkeztek, szóbeli vizsgát is tartanak (2020. február 24.–március 13. között). Ez mindkét fél számára előnyös, hiszen a személyes találkozás alkalmával a felvételizők több információt szereznek az iskoláról, a vizsgáztatók pedig személyesen győződhetnek meg a diákok rátermettségéről, ügyességéről.

A központi felvételi eredménye adja a pontszám 50%-át, a szerzett jegyek és a szóbeli pedig a másik felét, de a pontszám kiszámítása iskolánként változhat. A tanulmányi eredmények esetében, amelybe a magatartás és szorgalom értékelése nem számíthat bele, az intézmény maga dönti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait (többnyire a közismereti tárgyakból a 7. év végén és a 8. félévben szerzett jegyeket) veszi figyelembe, és azokból hogyan képez pontszámot a saját felvételi eljárásában.

A Budai Nagy Antal Gimnáziumban például a hibátlan központi írásbelire összesen 100 pontot adnak, a szóbeliből és az érdemjegyekből pedig legfeljebb 45-45 pontot szerezhetnek a diákok.

A Tomori Pál Magyar–Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziumban csakúgy, mint a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumban, 100 pontos a központi felvételi, és 50-50 pontot ér az általános iskolai tanulmányi eredmény, illetve a szóbeli meghallgatás.

A Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola szakgimnáziumi osztályába jelentkezők a kötelező írásbeli vizsga 100 pontján felül a vitt érdemjegyekre legfeljebb 70, a szóbelire 30 pontot kaphatnak, a szakközépiskolai osztályba való felvételhez azonban nem szükséges a központi írásbeli.

Az Újbudai Széchenyi István Gimnáziumban a központi írásbeli 200, az érdemjegyek, illetve a szóbeli 100-100 pontot érnek, az Újbudai József Attila Gimnáziumban pedig a szóbeli meghallgatáson az általános iskolából hozott és a központi írásbeli vizsgán szerzett pontok alapján megállapított rangsor első négyszáz tanulója vehet részt.
A jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapot 2020. február 19-ig küldi el az általános iskola a győri központba. A jelentkezési lapon több iskola, és egy iskolán belül több tagozat (tanulmányi terület) is szerepelhet, de első helyen az, ahová a legszívesebben járna majd a nyolcadikos, második helyen, ahová akkor, ha nem veszik fel az első helyre, és így tovább. Az elképzelt sorrenden nem célszerű változtatni csak azért, mert a szülő vagy a diák most úgy érzi, hogy nem jól sikerült a központi felvételi vizsga. Nem tudni ugyanis, hogy melyik iskolába, hányan és milyen eredményekkel jelentkeznek az idén.

A jelentkezési lapon szereplő rangsorról a középiskolák nem értesülnek, vagyis nem tudják, hogy a hozzájuk jelentkező gyerek hányadikként jelölte meg az intézményt vagy tagozatot, ezért a szóbeli beszélgetés után, a közzétett ideiglenes listán minden felvételiző szerepel a pontszámával együtt, függetlenül attól, hogy az első vagy a nyolcadik helyre írta be az adott iskolát.

Így lesznek olyan gyerekek, akiket több helyre is felvennének, de a számítógépes rendszer a felvételi eljárás lezárulása után a tanuló által felállított sorrendből kiválasztja az első olyan iskolát, ahová felvették, a többit pedig törli. Tehát ekkor már nem lehet válogatni az iskolák között.

A felvételi lapon megjelölt sorrend módosítására március 19-én és 20-án nyílik lehetőség a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon.

(Tamás Angéla)