Fél évszázad a színművészként

Az 50. Budafok-tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál egyik különleges programja lesz az első nagy magyar roma „gypsy musical”, a Somnakaj, amely május 31-én látható majd a Klauzál Házban. A címszereplő Trokán Anna, Zsáró szerepében pedig a színésznő édesanyja, a Jászai Mari-díjas Papadimitriu Athina lép színpadra. A budapesti születésű, görög származású és családja mentalitását a mai napig megőrző művésznővel a színházi előadásról és szerepeiről beszélgettünk.

– Mi a titka a Somnakaj töretlen sikerének?

– Egyszerűen elképesztő az előadás ereje. Olyan zenészek és énekesek vannak benne, hogy mi magunk is ámulva hallgatjuk őket a takarásban. Nem megyünk vissza az öltözőbe, inkább ott maradunk és nézzük. A zene, a tánc, az érzelmi töltés mind hozzájárul ahhoz, hogy ez egy nagyon sodró, magával ragadó produkció legyen. A történet is fontos: egy fiatal lányról szól, aki kitör a nehéz helyzetéből, és eljut a Zeneakadémiára. Ez egy erős, pozitív üzenet a romáknak és mindenkinek.

– Milyen érzés a lányával, Trokán Annával együtt színpadra állni?

– Az elején tudatosan kellett figyelnem arra, hogy ne szóljak bele a munkájába. Anyaként ez nem egyszerű, de színészként tiszteletben kell tartani a másik útját. Ma már teljesen külön tudom választani a szerepeket: a színpadon nem a lányomat látom, hanem egy kollégát, aki ugyanabban az előadásban dolgozik. Persze amikor kívülről nézem, nagyon büszke vagyok rá, de a próbafolyamatban igyekszem a háttérben maradni.

– Milyen szerepet tölt be most a színház az életében?

– A Budapesti Operettszínház tagja vagyok, emellett a Nemzeti Lovas Színház is nagyon fontos számomra, hiszen mindig is közel álltak hozzám a lovak, és az Erkel Színházban is játszom az Apáca Show-ban. Most egy jubileumi estre készülök, mivel idén 50 éve vagyok a pályán, és 30 éve az Operettszínház tagja.

– Mit láthat majd a közönség április 18-án a jubileumi esten?

– Egy nagyon személyes, koncert-színházi est lesz, amelyben az életem, a gyökereim és a pályám jelenik meg. Fontos számomra a kettős identitásom, ezért lesz egy magyar és egy görög blokk is, utóbbiban egy különleges duettet énekelek a már elhunyt testvérem hangjával. Mesélek, énekelek, és a lányaimmal –Annával, Nórával és Elektrával – is színpadra lépek. Szeretném megmutatni, honnan jöttem, és mit jelent számomra a hovatartozás – ez az egész est lelke.

– Emellett játszik egy kétszereplős prózai darabban is.

– Az „Örökké… Szabadon…” című előadásban Grace-t alakítom Sándor Péter oldalán. Ez egy nagyon mély, megrázó történet, amely április 22-én látható a Benczúr Ház Kulturális Központ színpadán.

Tamás Angéla