A Don-kanyarban életüket vesztett magyar katonákért és Pelikán Imre bácsiért gyújtottak mécseseket a barossi Donát-hegy nyolc méter magas keresztjének lábánál január 9-én. A Budatétényi Polgári Kör tagjai is ugyanezen a napon, az esti szentmisét követően imádkoztak és nyújtottak gyertyákat a Szent István király plébániatemplom kertjében.

„A doni áttörés napja a magyar emberek és a honvédség történelmébe is fekete napként íródott be. Ezen a napon több mint 120 ezer magyar katona esett áldozatul a harcokban, maga után hagyva feleséget, édesanyát, gyermekeket mérhetetlen fájdalmukban szomorúságukban” – kezdte emlékező beszédét Bodnárné Fehér Erzsébet, a Baross Gábor-telepi Polgári Kör elnöke a Doni áttörés emléknapja alkalmából. Felidézte, hogy Pelikán Imre bácsi, a polgári kör örökös tiszteletbeli elnöke is megjárta a Don-kanyart, de szerencsére túlélte a harcokat, és haza tudott jönni a szeretteihez. A Donát-hegyi emlékhelynél sokan gyűltek össze, hogy virággal és mécsessel emlékezzenek az elhunytakra. Ambrus Károly tárogatón játszott, majd a barossi elhunytak névsorát olvasta fel, melyet a kereszt lábazatára véstek.

Ünnepi beszédében Monostoriné Szeleczky Gabriella idézte fel a katonák mindennapjait: „Ma egy olyan, általunk tisztelt és szeretett személyen keresztül emlékezünk meg a doni hősökre, akit valamennyien jól ismertünk. Ő Pelikán Imre magyar királyi utász zászlós. A műszaki utászcsapatok legfontosabb feladata támadásban a főerők előnyomulásának támogatása volt, illetve védelemben a terület megtartása. Feladatuk között szerepelt az aknamezők telepítése vagy az aknamentesítés, de elsősorban olyan építési munkálatokat folytattak, mint utak javítása, hidak és harcálláspontok kiépítése, vagy megerődített támpontok lerombolása, akadályok eltávolítása. A katonák gyalog közlekedtek, a felszerelésüket fogatolt szekereken szállították. Harcokban közvetlenül nem vettek részt, nem számítottak harcoló alakulatnak, mégis nélkülözhetetlenek voltak mint frontközvetlen egységek. Pelikán Imre zászlós 1942. október 14-én indult szolgálatra egységével a keleti frontra az I. Utász zászlóalj 101. utász századával. Tíz nap alatt 1400 kilométert gyalogoltak, 800 kilométert hóban, hogy elérjék állomáshelyüket, Matijewkát” – tudhattuk meg a tanárnőtől.

„Szerencsére, nagyon sokakkal ellentétben, Pelikán Imre bácsi hazatért és megoszthatta velünk harctéri élményeit. S társait nem feledve, emléket állított itt, a Donát-hegyen. A 8 méteres kereszt tövében elhelyezett urna a doni áttörés helyéről hozott földet őrzi, s az ott elesett barossiak emlékét is ápolja” – tette hozzá Monostoriné Szelecszky Gabriella.

A megemlékezésen Péter Árpád, a helyi Pofosz elnöke olvasta fel saját versét, majd koszorúkat helyeztek el a megjelentek. Az emlékezés virágát elsőként Karsay Ferenc polgármester és Somogyvári Kinga helyezte el a keresztnél. Ezt követően Péter Árpád, a Nagytétényi Polgári Kör, valamint a Budafok-tétényi Baráti Körök Egyesületének elnökei koszorúztak. Végül a barossi iskola nevében Kisbenedek Katalin helyezett el koszorút a kereszthez.

Viszkocsil Dóra

Galéria: Mátyás Tibor