Ingyenes énekórák a Muzsikással

- Miért tartják fontosnak, hogy a gyerekek megismerjék a magyar népzenét?

- A Kárpát-medencei hagyományos népzene rendkívül gazdag, egyszerre ősi és mai, így szinte észrevétlenül vezet el Bartókhoz, a modern klasszikus zenéhez.
A muzsika hallgatása, a hangszeres játék és a közös éneklés elősegíti a testi-lelki harmónia megteremtését, ezen kívül fegyelemre szoktat, fokozza a koncentrálóképességet és a teljesítményt. Saját erőből indítottuk az általános és középiskolások számára a népzene értékeit bemutató ingyenes koncertsorozatunkat, mert tudtuk, hogy az iskolák nem tudnak fizetni az énekórákért. Kezdeményezésünket azonban több magánszemély és cég is jónak tartotta, így támogatókra leltünk. 2005 óta a Mol támogatását élvezzük, az ő segítségükkel eddig minden évben megvalósíthattuk felajánlásunkat. Az ország több mint 400 iskolájába eljutottunk már, de honlapunkon (www.muzsikas.hu) továbbra is jelentkezhetnek az érdeklődők az Énekóra MOL-ban című programunkra.

- Mitől különleges a hosszú furulya, amin játszik?

- Ezt a hangszert ma már ritkán használják a népi gyakorlatban, mert kevés van belőle. A pásztorok készítették maguknak, ők is használták, kíséret nélkül, szólóhangszerként. Azokat a régi típusú, általában ötfokú pentaton dallamokat játszották rajta, és játsszuk ma is, amelyek a legrégebbi - akár több ezer éves - örökségeink közé tartoznak. Különös, utánozhatatlan szép hangja egy érdekes, hold alakú hanghasítékban képződik. Amikor a furulyás beledúdol a csőbe, a különleges felhangokkal együtt olyan a hangzása, mintha egyszerre két-három hangszer szólna. A hangszeres népzenére jellemző a két hegedű, háromhúros brácsa és nagybőgő felállás, amely a Haydn által először használt vonósnégyes népi változata. Gyimesben a furulyások ütőgardon kísérettel játszanak olyankor, amikor tánc alá muzsikálnak. A nyugati határszéltől a Moldváig az összes furulyát használják, amelyet a magyar hagyomány megőrzött. A februári csángó bálokon éppen a legtávolabb élő moldvai furulyások játékában gyönyörködhetünk.

- Hogyan fogadják a hagyományos magyar népzenét külföldön?

- A zene univerzális nyelv. Mi is megértjük más népek zenéjét, és anélkül is remekül szórakozunk az indiai szitáros muzsikáján, az ír zenekar vagy a pakisztáni kavala énekegyüttes koncertjén, hogy a szöveget értenénk. A mi zenénk különös, a szomszéd népekétől eltérő, mégis európai zene. Erdélyben élő maradt, hiszen apáról fiúra szállt, és mi ebben az élő formájában tanulhattuk meg. Azokon a helyeken, ahol a dalokat gyűjtöttük, meghosszabbodott a hagyomány élete, mert az ottaniak számára is kiderült, hogy amit ők tudnak, az mindannyiunk számára érték.

Tamás Angéla