Küzdj, és bízva bízzál!
Jankovics Marcell rajzfilmrendező komolyan vette Madách szavait, amikor 1983-ban megírta Az ember tragédiájából készült alkotása forgatókönyvét, de csak öt év múlva tudta elkezdeni a forgatást. Akkor is a madáchi mondat vezette, amikor pénz hiányában kénytelen volt abbahagyni a munkálatokat. Huszonnyolc évvel később, 2011-ben végül elkészült élete főműve, amelynek bemutatásakor Jankovics Marcell csak annyit mondott: Megérte.
- Filmjét a New York Times is méltatta. "...ha valaki érdemes arra, hogy filmre vigye Magyarország legismertebb drámáját, akkor az Jankovics Marcell, az ország leghíresebb élő animációs filmese"- írta önről Robert Ito az amerikai napilapban.
- A mű most is időszerű, sőt aktualitása az elkészülés ideje alatt még nőtt is. Madách örökérvényű gondolatai nagyon jól adaptálhatók a mai korra, így azt mondhatom, óriási ráérzéssel választottam ki ezt a művet.
- Az utóbbi évtizedekben rengeteget változott az animációs film technikája és ábrázolásmódja. Hogyan tudta ezt áthidalni?
- A hosszú idő miatt dupla költség és kétszer annyi munka fekszik a tragédiában. A hagyományos szakaszban celluloidokra, operatőrrel vettük fel a jeleneteket. A számítógép megjelenésével azonban minden megváltozott, így az egészet filmre is felvettük, de a végső változat komputeren készült el. A filmet nem javítottam és nem vágtam meg, ezért van egy eredeti változat, amelyet soha nem fogok forgalmazni. Ez úgynevezett "műkincs"" marad.
- Életművében különösen hangsúlyosak díjnyertes alkotásai, mint a Fehérlófia, a Sisyphus és a Küzdők. Generációk nőttek fel a magyar népmeséken vagy a János vitézen, negyed évszázad alatt több mint tíz könyve is megjelent. Mostanában mégis inkább közéletisége okán olvashatjuk a nevét, mert tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, ahonnan sok ismert művész kilépett.
- A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja vagyok, ezért elsősorban az Akadémiát, annak jó működését tartom fontosnak. Együttműködésre kész embernek tartom magam, ezért örülök, hogy az elnök úrnak írt levelünk és az azt követő megbeszélések után megegyezés született Fekete György és közöttünk.
- Miből adódik a két akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) közötti ellentét?
- Abból is, hogy a miénk a nemzeti, míg a SZIMA az úgynevezett globális szellemiséget képviseli. Sokkal több közös tagot szeretnék, mert ők tudnák a két akadémiát egymáshoz közelebb hozni. A globalizáció már Madách Falanszterében is megjelenik azzal, amikor Lucifer kijelenti, hogy már az egész Föld e széles haza, amire ?dám csak annyit válaszol, hogy egy dolgot hiányol, a hon fogalmát. Én ?dámmal azonosulok ebben a kérdésben, a kultúra és a művészet magyar munkásaiként a magyar kultúrát és művészetet képviseljük.
Tamás Angéla
