Anyós lett Japánban

A Japán népek, ízek, kultúrák című rendezvényen Bayer Ilona tévés-újságíró is szívesen beszélt az egzotikus ázsiai országról, annak apropóján, hogy most jelent meg igen gazdag kiállítású könyve Anyós lettem Japánban címmel.

Zsúfolt ház előtt mesélt, majd dedikált az egykori tévés, aki főleg híradósként, majd kulturális műsorvezetőként lopta be magát az emberek szívébe. Egyik lánya a távoli országba ment férjhez, ezért is járt oly sokat Japánban, ahol beleshetett a hétköznapokba és ünnepnapokba is. Először 1995-ben forgatott ott, s amikor hazajött, tévés kollégái érdeklődtek: milyen érzéseid vannak az országról?

– Ambivalens – válaszolta röviden, ám negyedszázad távolából is hasonlóan érez a szupermodern, egyben mélyen tradícióhívő japánokkal kapcsolatban.

Bayer Ilona, az Anyós lettem Japánban – Hétköznapok a felkelő nap országában című új könyvét két évvel ezelőtt kezdte írni személyes tapasztalatai alapján, majd élményeit interjúkkal, kultúrtörténeti és társadalomismereti anyagokkal és csodálatos fotókkal egészítette ki. Izgalmas, értékes és átfogó kötet született, amely a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány kiadásában jelent meg. A könyv tisztelgés a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója előtt is.

– Induljunk nagy útra a felkelő nap országába, hogy könyvem végére érvén ne csak a néhány szavas sztereotípiák jussanak eszükbe, mint gésák, szamurájok, szaké, műszaki csodák, hanem az is, vajon mi segített a japán népnek abban, hogy a II. világháború legnagyobb veszteseként mára a világ harmadik legfejlettebb országa lehessen az övék – invitálta hallgatóit és egyben olvasóit is előadása végén, amikor sűrűn dedikált.

– Egy Japánban történt forgatás – mesélte lapunknak –, melyre középső gyermekem, Petra lányom is elkísért, megfordította mindkettőnk életét. Petra ugyanis, immár felnőttként, Japánban találta meg élete párját, én pedig tízezer kilométer távolságból lettem anyós és nagymama. Azóta sokszor jártam kint, és ebből született meg ez a könyv, amely életem egyik legfontosabb munkája lett. Ebben igyekeztem bemutatni a sokszínű országot, felkeltve az érdeklődést iránta. Remélem, sikerült.

– Ismert tény – mondta Bayer Ilona –, hogy Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. A lakosság csaknem száz százaléka írástudó. Ez az egyébkent sokszor joggal szidott oktatási rendszer olyan kivételes eredménye, amelyet egyetlen fejlett európai ország sem tudott elérni. Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, 2030 körül például egy holdbázist kívánnak létesíteni. Fejlettségéhez képest azonban valamiben az ország igencsak hátul kullog. És ez az emancipáció! Az erős tradícióknak megfelelően a nő a felkelő nap országában jellemzően ma is csak a másodvonalban létezhet. Ha pedig férjhez megy, megbízhatatlan munkaerőnek minősítik, mert várhatóan gyereket szül… Ugyanakkor az utóbbi években már több nő dolgozik igazgatóként, politikusként, elismert vezetőként. A mai lányok egy része azonban nem kíván magának ilyen életet. Ők a lázadók…

Aki többet akar megtudni erről a különleges országról, olvassa el a könyvet – vagy házasodjon be!

(Temesi László)