A tétényi csata helyszínén ünnepeltek a kerület lakói
Ragyogó napsütésben, a Budafoki Fúvósegylet zenéjére gyülekeztek a kastélyparkban a március 15-ét ünneplők. Budafok-Tétény Önkormányzata a nagytétényi Honvéd emlékműnél tartott ünnepséget az 1948-as forradalomra emlékezve.
A március 15-i ünnepségen Karsay Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket, kiemelten a kerületi egyházak képviselőit, Tóth Endre országgyűlési képviselőt, Móczár Gábor Attilát, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatóját, Szabolcs Attila volt polgármestert, Németh Zoltán és Perlai Zoltán alpolgármestereket és dr. Patócs Andrea aljegyzőt.
Budafok-Tétény vezetője beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadság megőrzése ma is közös felelősségünk.
– Nemzetünk ünnepe minden évben csendesen azt kérdezi tőlünk: Te mit tennél azért, hogy megőrizd a szabadságot? – mondta Karsay Ferenc. – Ez a kérdés nem csak múltbéli visszhang. Ez a kérdés a jelenünkhöz szól. Hozzánk, akik ma is szolgálhatjuk a haza javát. E napon emlékezünk az 1848-as forradalom hőseire, mindazokra, akik Pesten a Nemzeti Múzeum előtt a Nemzeti dal sorait felolvasva és a 12 pontot követelve léptek a közösség elé. Ők egyfajta bátorságot mutattak. Létezik azonban egy másik bátorság is, amit napjainkban egyre kevesebben értenek. A szabadság nem ajándék, hanem vállalt felelősség. Emlékszik valaki, hogy a márciusi forradalom során hol tűnt fel ez a mondat? „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” A történészek szerint a forradalom egyik legfontosabb üzenete. Én nem emlékeztem rá. Aztán megkerestem. A 12 pont bevezetésében. A Mit kíván a magyar nemzet, illetve a 12 pont között található. A lobogó lángú forradalmi gondolatok között egy nagyon higgadt és racionális, polgári gondolat. Talán köze van hozzá a mi Klauzál Gáborunknak, aki Kistétényben gazdálkodott a forradalmat követően, akinek gyakori vendége volt Deák Ferenc, a haza bölcse, és együtt dolgozták ki a kiegyezés szövegtervezetét – idézte fel a polgármester, aki arra emlékeztetett, hogy az 1848-as forradalom hősei bátorsággal álltak ki a nemzetért, és példájuk ma is irányt mutat.
Mint fogalmazott: a szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség, nemcsak történelmi örökség, hanem mindennapi felelősségünk is. Karsay Ferenc arra buzdított, hogy a mindennapokban is vállaljuk a felelősséget hazánkért és egymásért.
Az eseményen Móczár Gábor Attila, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója is megosztotta ünnepi gondolatait.
„Tettre, ifjak, tettre végre!” – idézte Petőfi Sándor szavait, felhívva a figyelmet arra, hogy ez a felszólítás különleges módon kelt életre a Nemzeti Örökség Intézetének székhelyén, a Fiumei úti sírkertben. Ezzel a mottóval hirdették meg a március 15-i ünnephez kapcsolódó diáknapjukat, amelyen több ezer iskolás gyűlt össze, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelegjen, tanuljon és emlékezzen.
– A fiatalok jelenléte emlékeztet bennünket arra, hogy a történelem élő örökség is, amelyet generációról generációra adunk tovább – emelte ki a főigazgató. Hozztette: a Fiumei úti sírkertben nyugszik többek között gróf Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Jókai Mór és Laborfalvi Róza, valamint Petőfi felesége, Szendrey Júlia is.
A koszorúzással záródó eseményen a Kossuth Lajos Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 6., 7. és 8. osztályos tanulóinak műsorát tekinthették meg az ünneplők, akik vastapssal jutalmazták a diákok előadását. A produkcióban közreműködött az iskola két egykori diákja is, a koreográfiát betanító Szabó Borbála egyetemi hallgató és Rákos Olivér színművész.
Tamás Angéla
