A nemzeti összetartozás dala
A Kárpát-medence teljes magyar lakosságát szólította meg Szabó Attila, amikor népdalátdolgozását a Kossuth-díjas Csík Zenekarral és zenésztársaival bemutatta a Nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum századik évfordulóján. A Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kft. felkérésére átdolgozott Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdal június 3-án este hangzott el először, majd másnap egy különleges kanapékoncert keretében a YouTube csatornán, ahol a dalt és az ahhoz készült videoklipet azóta sok százezren felkeresték már.
A közel húsz kiváló előadó részvételével készült hangfelvételen az elszakított országrészeken és az anyaországban született művészek énekelnek, többek között a Felvidékről származó Szvorák Katalin, a kárpátaljai születésű Pál István „Szalonna”, a Vajdaságban született Dér Heni vagy az erdélyi származású Keresztes Ildikó, valamint Csík János, Ferenczi György, Majorosi Mariann, Miklósa Erika, Molnár Ferenc „Caramel” vagy Nyerges Attila. Az ünnepi kompozíciót Tátrai Tibor gitárszólója teszi teljessé.
A dal megszületéséről a szövegrészek beemelését és hangszerelést is jegyző Szabó Attilával, a Csík Zenekar hegedűsével beszélgettünk.
– Milyen előzmények után jött létre az összetartozás dala?
– A kiválasztott moldvai népdalból kértek tőlünk egy olyan „Csíkos variációt”, amely összefogja a teljes Kárpát-medencei magyarságot, kifejezi összetartozásunkat. Sok határon belüli és határon túli magyar énekest kértek fel, így a dalhoz további szövegrészleteket válogattunk Majorosi Mariannal. Teljes nyelvterületünk gazdag népdalkincséből választottunk, ügyelve arra, hogy ezek tökéletesen illeszkedjenek a dallamhoz, és összeolvadjanak a dal eredeti szövegével. Az összekötések saját zenei elképzelésemet tükrözik, a hangszereléssel pedig meglepően gyorsan elkészültem.
– Nem hiányzott a művészekkel való személyes találkozás?
– Nagyon jól sikerültek az énekesek otthoni felvételei, mindegyikük felénekelte a teljes dalt és elküldte nekünk. Mi a Csík Zenekarral évek óta Budafokon, a Kiránduló utcában próbálunk Makó Petinél, a felvétel azonban a zenekar lemezeinek hangmérnöke, Dióssy Ákos, valamint Salamon Bea, állandó zenei rendezőnk segítségével, a Barázda stúdióban készült május végén, amikor már együtt játszhattuk fel a dalt. Ezután következett a munka legérdekesebb része: összeraktuk, hogy melyik szövegrészt melyik énekes énekelje, és ki, ki után következzen. Nagyon szórakoztató volt!
– Mi sem mutatja jobban, hogy jól sikerült a felvétel, mint az, hogy a forrásoldalon (Nemzeti ünnepek és emléknapok) egy hét alatt másfél millióan nézték meg. Nagyon hirtelen nagyon népszerű lett.
– Örülünk, mert eddig senkitől nem kaptunk negatív véleményt, de ez a dal több fronton is nagyon fontos a zenekarnak. A vírus után ezzel a felvétellel tértünk vissza, ősszel pedig egy nagyon érdekes anyaggal jelentkezünk. Ilyen lemezt még soha nem csináltunk, nekem személy szerint talán ez életem legfontosabb munkája.
(Tamás Angéla)
