Önkormányzatoknak nyújtott segítséget a most záruló program
A DIPOL Csoport szervezésében 10 megyében, csaknem 20 helyszínen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs vehetett részt klímareferens-képzésen, öt településen pedig elkészült egy-egy módszertani dokumentum, amely segítséget nyújt a helyi szintű klímastratégiák elkészítéséhez. A program zárókonferenciáját április 26-án tartották a Herman Ottó Intézetben.
A klímaváltozás olyan folyamat, ami nem áll meg az országhatárnál, és a Kárpát-medencét e tekintetben is egységként kell kezelnünk. A klímaváltozás elleni küzdelem éppen ezért a Kárpát-medence egészének, határainkon belül és túl élő magyaroknak közös ügye – fogalmazott a rendezvényen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A konferencián a Miniszterelnökség államtitkára mellett jelen volt és előadást tartott Erdélyi Zoltán, a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ügyvezetőigazgató-helyettese, Iványi Zsuzsanna, a REC főszakértője, Fegyveres-Fiskál Gábor, a Dipol Konzorcium vezetője, Forgó Gábor, az Atrois Kft. ügyvezetője, valamint – internetes videókapcsolaton keresztül – Deborah E. Davies, a Western Norway Research Institute kutatója is.
Az izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében – az elmúlt év őszén elindított program eredményeként több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs vehetett részt olyan szakmai képzésen, amelynek eredményeként képesek lettek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani az adott település vagy kistérség lakói javára. A négyszer kétnapos képzések résztvevői a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhettek meg. A képzést sikerrel teljesítők közül 20 fő további szakmai képzést kapott az elmúlt hetekben – ők a regionális klímareferensi tanúsítványaikat az április 26-ai zárókonferencián vehették át.
Ugyancsak e program keretében, geográfusok, környezetmérnökök, ökológusok, térinformatikusok, közgazdászok, szociológusok, önkormányzati szakemberek, intézményvezetők, gazdasági szereplők és helyi véleményformálók közreműködésével öt településen – Miskolcon, Szentkirályon, Zalaegerszegen, Mórahalmon és Nagykovácsiban – készült el egy-egy olyan szakmai dokumentum, amelynek célja, hogy módszertani útmutatóként szolgáljon a különböző méretű települések helyi szintű klímastratégiáinak megalkotásához.
A programot megvalósító DIPOL Csoport ügyvezetője, Fegyveres-Fiskál Gábor úgy látja: a klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra. Magyarországon az átlaghőmérséklet 2050-ig 1–2, 2100-ig pedig 3–4 °C fokkal is emelkedhet az 1961–1990 közötti időszakhoz viszonyítva. A fagyos napok száma várhatóan erősen – 2010-ig akár 40 nappal is – csökkenhet, míg a nyári, forró és hőségnapok száma számottevően, az évszázad végére akár 37 nappal is emelkedhet. Ennek a hatásai a növénytermesztésben ma még jórészt beláthatatlanok. A szakember szerint míg ma még csak kellemetlenségnek tűnik, hogy a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már messze nem tréfa, ha mondjuk 15–20 éven belül teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon. A DIPOL csoport ügyvezetője figyelmeztetett rá, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte. Óvatos becslések szerint is a globális felmelegedés eredményeként évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma, a legfrissebb mutatók alapján pedig, a klímaváltozás okozta aszályok miatt 2015-ben mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség és harmadával kevesebb gyümölcs termett Magyarországon. A kevesebb termés miatt a magasabb zöldség- és gyümölcsárakban valamennyien megfizetjük a klímaváltozás hatásait – tette hozzá Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor.
A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy mostanság válnak elérhetővé a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energia-hatékonyság terén is. Éppen ezért elengedhetetlen volt, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani – fogalmazott a program zárása kapcsán a DIPOL Csoport ügyvezetője.
A programról bővebb felvilágosítás nyújt awww.klimatudatos.hu honlap, valamint a projekt Facebook-oldala a www.facebook.com/klimatudatos címen.
