Budapest Bár Budatétényben

Öt kiváló zenész és négy remek vendégénekes koncertezik november 6-án este a Klauzál Ház színháztermében. Az örökzöld táncdalokat, filmslágereket és kuplékat újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadó Budapest Bár zenekar Kiss Tiborral, Frenkkel, Behumi Dórival és Rutkai Borival érkezik Budatéténybe.

A 2007-ben alakult együttes a magyar, német, francia és amerikai ihletésű dalokból táplálkozó, a 20-as, 30-as években fénykorát élő kávéházi cigányzenével indult útjára.

– Ezt spékeltük meg a Hoppá! című albummal, amelyhez az underground világ 80-as, 90-es évekbeli világából is merítettünk. A sokféleség ellenére egységes a stílusunk, mert minden dalhoz „budapestbárosan” nyúlunk hozzá, a rock- és komolyzenei feldolgozásokat is „budapestbárosan” adjuk elő – beszélt az együttes hovatartozásáról Farkas Róbert zenekarvezető, aki tizennégy évesen már a Száztagú cigányzenekarban hegedült, később pedig évekig annak egyik vezető prímása volt.

– Milyen programmal készülnek a XXII. kerületi koncertre?

– Most, hogy vége lett a nyári őrületnek, újra elővehetjük a finom dalokat. Kiss Tibi például elénekelheti az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én című számot, ami fesztiválon nem úgy hangzik, mint egy zárt teremben, ahol az emberek ülnek és figyelnek. Azokat a slágereket is elő fogjuk adni, amelyeket nyáron nem nagyon játszottunk, és természetesen a legújabb albumunkról is muzsikálunk, például a Délutáni csókokat vagy a Húszezer éjszakás kalandot, sőt a nagyzenekari számokból, a klezmer albumról is előadunk néhány dalt.

– Több mint tíz év után mondott búcsút a Száztagú cigányzenekarnak. Miért?

– Más zenekarokban is játszottam, a Besh o droMban, a Kistehén tánczenekarban, vendégművészként a Pannónia Klezmer Bandben, de amikor elvégeztem a Zeneművészeti Egyetemet, már nem mentem vissza a cigányzenekarhoz, hanem megalapítottam a Budapest Bárt. Imádok lubickolni a stílusokban, szeretek kalandozni a műfajok között, ezért valami másra, valami saját dologra vágytam.

– Soha nem akartak maguknak egy állandó klubot?

– Nem szeretnénk egy helyszínhez kötődni, beszélgetések háttereként muzsikálni. Sokkal jobban érezzük magunkat az est főprodukciójaként egy színházteremben, a Müpában vagy a Zeneakadémián.

(Tamás Angéla)