Ugrás a tartalomra

Pillanatképek Nagytétény életéből

2018. november 06. kedd
Dindi István történelemtanár régóta foglalkozik Nagytétény múltjával
Pillanatképek Nagytétény életéből

Nemrégiben megjelent a kerület könyve, amelynek 480 oldalából közel százötvenen Dindi István nyugalmazott történelemtanár, helytörténész segítségével Nagytétény múltjával ismerkedhetünk meg. A szerző az elmúlt években már négy könyvet írt Nagytétényről. Ezekben a kiadványokban a XIX. század második felétől kezdődően tekintette át a település történetét egészen napjainkig, a nemrégiben napvilágot látott Budafok-Tétény kötetben azonban az előző évszázadok történéseiből is ízelítőt kaphatunk. A helytörténészt arra kértük, emeljen ki néhány érdekességet Nagytétény történelméből.

– Az köztudott, hogy a Száraz-Rudnyánszky kastély – közismertebb nevén a Nagytétényi Kastélymúzeum – a magyar későbarokk építészet egyik kiváló alkotása, de az már kevésbé ismert, hogy története az ókorba nyúlik vissza. Helyén az I–II. században egy római gazdálkodó háza állt, amelynek maradványait magába foglalta a Tétény család számára készült, XIII. században épített gótikus várkastély. Az épületet az 1300-as évek elejétől két évszázadon át a Hédervári család birtokolta, majd a török hódoltság után rövid időre Buchingen Ferenc kapitány kezébe került, aki eladta a romos falut és így a kastélyt is.
Az új földesúr, Száraz György 1716-ban kezdett gazdálkodni Tétényben. Újjáépíttette és kibővíttette az épületet, amelyet halála után lánya, Száraz Julianna örökölt. Őt vette feleségül Rudnyánszky József, akinek ez az 1778-ban elkészült Grassalkovich-típusú kastély köszönhető – mesélt a műemlék évszázadokon átívelő történetéről a szerző, aki azt is kiemelte, hogy ugyanakkor Rudnyánszky József kegyetlen és kérlelhetetlen birtokos volt, aki óriási robotterheket rótt a jobbágyokra. 1766-ban „tétényi tumultus” néven kitört a jobbágyzendülés, és ez is hatással volt arra, hogy Mária Terézia kiadta úrbéri rendeletét, amely egységesen szabályozta a magyar jobbágyság földesúri terheit.
Hozzátette: a nagytétényi kastélyban született az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma. Száraz Julianna halála után a három részre osztott épület központi szárnyát Szentgyörgyi Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos kapta meg, akinek fia, Kálmán grófi rangra emelkedve Hugonnaira változtatta a nevét. Az ő leánya volt Vilma.
Dindi István érdekességként említette meg a kevéssé ismert Rosty Albert nagybirtokost, aki Tétényben művelte birtokait a reformkor idején. Ő volt az országban az első olyan nemes, aki saját kérésére adót fizetett, miután 1845-ben Pestvármegyének arról nyilatkozott, hogy lemond adómentességi kiváltságairól. Az első önkéntes Pest megyei nemes adózót csakhamar követte a második, és pedig nem kisebb ember, mint maga Kossuth Lajos. (Tamás Angéla)