Mikó István Hazatérése

Mikó István drámai alakításával a főszerepben mutatja be a salgótarjáni Zenthe Ferenc színház Harold Pinter Hazatérés című tragikomédiáját. A Jászai Mari-díjas színművészt a közelgő munkáiról is kérdeztük.

– Három éve mutatták be a Gyuriska János rendezte darabot. Hogyan tudott a próbafolyamat során és ma, több előadás után ráhangolódni Harold Pinter nehéz, olykor szívszaggató soraira?

– Jó kérdés! Repül az idő, valóban nem most volt a premier, de a darabot játszó művésztársaim nevében is mondhatom, mindannyian nagyon szeretjük játszani a Hazatérést. Természetesen a színházban soha sincs két ugyanolyan előadás, az adott nap határozza meg az előadás hangulatát. Különösen igaz ez olyan mély, komoly mondanivalóval rendelkező műre, mint amilyen Harold Pinter drámája. A Hazatérést játszani nagyon szép kihívás. Öt férfi és egy nő szerepel benne, a nő a társaság szíve-lelke, nagyon várják a férfiak. Rendkívül tanulságos, hogy mit tesznek az emberek – erőteljesen vagy éppen visszafogottan – egy család szétforgácsolódásáért vagy éppen a megmentéséért.

– Az idős apa a főszereplő. Mi volt a rendezői koncepció? Hogy kell elképzelnünk az apát?

– Színes, flegma figura, akitől nem áll távol a keménység és a férfiasság hangsúlyozása, ugyanakkor nagyon összetett személyiség, többek között humora is van. Gyuriska János rendező szándéka szerint nem egy totyogó vénember az apuka, mert így nem mutatkozott volna meg a legtöbb tulajdonsága.

– Hol láthatjuk mostanában színpadon?

– Január 22-én mutattuk be a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban Tóth Ede művét, a Falu rossza című vígjátékot, amiben én egy rezonőrt alakítok. Hamarosan Kálmán Imre egyik operettjét színre visszük a Turay Ida Színházban. Én rendezem majd a darabot, kíváncsian várom a munkát. (Szilágyi László)