Ugrás a tartalomra

Elfogadta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslat végleges változatát a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztést Budafok-Tétény polgármestere is támogatta.

2017. január 26. csütörtök
A fővárosi testület szerdai ülésén 21 igen, 4 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést. "Én két okból vagyok feltétel nélküli támogatója a budapesti olimpiának, az egyik, az a szívem: mint testnevelési tanár, mint sportoló, mint edző. A másik: a fejem, hiszen költségvetéshez értő emberként tudom, hogy ez finanszírozható és, hogy ezt kiválóan előkészítették a kollégák."
Elfogadta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslat végleges változatát a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztést Budafok-Tétény polgármestere is támogatta.

A Fővárosi Közgyűlés az aktualizált helyszínkiválasztási javaslat mellett a pályázat harmadik szakaszában benyújtandó dokumentumokról, valamint a Smart Budapest - Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadásáról is döntött szerdai ülésén.

Csárdi Antalnak, az LMP fővárosi képviselőjének azon módosító javaslatát, hogy az olimpiai pályázatot vonják vissza, a testület - 5 igen és 22 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett - elutasította. A szavazás jegyzőkönyve szerint igennel voksolt az LMP-s javaslatra Csárdi Antal mellett Gy. Németh Erzsébet (DK), Szaniszló Sándor (MSZP), Székely Sándor (Szolidaritás) és Trippon Norbert (MSZP). Nemmel szavazott a közgyűlés Fidesz-KDNP-s tagjai mellett Gajda Péter (MSZP), Geiger Ferenc (civil szervezetek), Hajdu László (DK) és Szabados Ákos, aki MSZP-DK-Együtt-PM támogatással került be a testületbe, valamint Tokody Marcell (Jobbik). Az MSZP-s Horváth Csaba és Karácsony Gergely (Párbeszéd) tartózkodott. Hajdu László, a XV. kerület DK-s polgármestere a szavazás után az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: nem támogatja a budapesti olimpiarendezést. A módosító indítványra tévedésből szavazott nemmel, "ami kiderült olimpiaellenes álláspontjából is".

Horváth Csaba a vitában úgy fogalmazott, pártja szerint a közbizalom nem százszázalékos az olimpia megrendezése iránt, éppen ezért legitimek azok a kezdeményezések, amelyek népszavazást szorgalmaznak a kérdésben. Mint mondta, szerintük szükséges a népszavazás, a döntés nem lehet csak egy szűk politikai elité, négy év alatt nincsen jogunk húsz évre döntést hozni. Csárdi Antal arról beszélt, hogy az LMP határozottan állást foglalt amellett, hogy Budapest ne pályázzon az olimpiarendezésre. Az ellenzéki politikus szerint ennek most nincsen realitása. Gy. Németh Erzsébet (DK) egyetértve Csárdi Antal véleményével, azt mondta, hogy az ország és a főváros nincs készen az olimpiarendezésre.

Tarlós István kijelentette, hogy népszavazást akkor kellett volna kiírni, amikor másfél évvel ezelőtt szavaztak az olimpiai pályázati szándék benyújtásáról. Akkor kellett volna, mert ez így most képmutatásnak látszik, nem pedig gondolkodásnak - tette hozzá. A főpolgármester "mélységes csodálkozását" fejezte ki, hogy egyes fővárosi képviselőknek nem jut eszébe, hogy ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor olyan beruházások is megvalósulhatnának, amelyek csak sokkal később vagy soha nem. Szerinte az olimpiát nem Budapestnek és az országnak kell egyedül finanszíroznia, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is jelentős pénzeket ad a rendezése, nem beszélve a szponzori pénzekről. A budapesti olimpiát ellenzők félrevezetik a fővárosiakat azzal, mintha a rendezési költségek teljességét a városnak és az országnak kellene fedezni - mondta Tarlós István.

A főpolgármester visszautasította, hogy a főváros vezetősége és a közgyűlés az olimpia rendezéséért bármilyen gazdasági "stikliket" tervezne felhasználni. Horváth Csaba kijelentéseire reagálva azt mondta, hogy akkor kellett volna az MSZP-nek népszavazást követelni, amikor az olimpiai pályázat beadásáról szó volt, és akkor, másfél évvel ezelőtt nem szabadott volna elfogadniuk a döntést.

Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a 2024-es olimpiai pályázat sportigazgatója a testület előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: "a politika általában megoszt, szétszakít és gyengíti a közösséget, az olimpia és a sport általában összeköt, egységbe olvaszt és erősíti a közösségeket". A képviselőkhöz szólva kijelentette: amikor az olimpiáról gondolkodnak, akkor több évtizedes fejlődésről van szó, befektetők lehetnek egy dinamikusabban fejlődő Budapestbe és Magyarországba.

Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy az ülésen azért nem hallottak érdemi ellenérvet ellenzéki képviselőktől, mert olyan nincs. Nagyon jó esélyeink vannak, hogy elnyerjük az olimpia rendezésének jogát - jelentette ki. Trippon Norbert (MSZP) arról beszélt, hogy az idei vizes világbajnokság költségei elszálltak, és gyaníthatóan ez lenne az olimpia esetében is.

Budafok-Tétény polgármestere a budafokteteny.hu-nak úgy fogalmazott:

"Én két okból vagyok feltétel nélküli támogatója a budapesti olimpiának: az egyik, az a szívem, mint testnevelési tanár, mint sportoló, mint edző. A másik, a fejem, amely az ésszerűség mellett voksol, hiszen költségvetéshez értő emberként tudom, hogy ez finanszírozható és, hogy kiválóan előkészítették a kollegák az előterjesztést. Azokon a tájékoztatókon, amelyeken részt vehettem, érthetően, logikusan levezették, hogy hogyan fogják megvalósítani. Azoknak a gazdasági elveknek a betartásával, amikre építették a tervet nem látok benne kockázatot." Karsay Ferenc hozzátette, gondoljanak csak a millenniumra: azok a beruházások, amiket akkor valósítottak meg, a mai napig is a főváros meghatározó értékei, maradandó arculati elemei."