Az élet is egy forgatókönyv

Néhány éve még sokat láttuk Magyar Attilát a televízióban a kabarék és reklámfilmek szereplőjeként is, neve azonban mostanában kevesebbet forog a médiában. A szabadúszó színész, rendező elsősorban a Madách és a Centrál Színházban játszik, Budatéténybe azonban a Fórum Színházzal érkezett A forgatókönyv című vígjátékkal, amelyben a forgatókönyv íróját személyesíti meg.

– Mennyire áll közel önhöz Ben Hecht figurája?
– Találkoztam egy szereppel, amelynek megformálása során a forgatókönyvírónak olyan tulajdonságait fedeztem fel, amelyek az alkotás folyamatában rám is jellemzőek. Igaz, Ben Hecht a harmincas évek végén jól menő, sikeres forgatókönyvíró volt Hollywoodban, én pedig „kicsiny” hazámban rendezek, írok dalszövegeket és szerzek zenét, de az alkotói folyamat mégis ugyanaz: az üres papír egyszer csak legyen tele élettel, gondolattal, szereplőkkel úgy, hogy az másnak is örömet szerezzen.
– Több mint száz színdarabban játszott már, számos játék- és tévéfilmben szerepel, néha szinkronizál, és sokszor rendezőként jegyzik a nevét.
– A színészet olyan művészeti ág, amely sok mindent magába foglal. Ebben a szakmában senkitől sem idegen az alkotás és az egészséges exhibicionizmus. Az ember igyekszik minél több területen megmutatni magát. Aki színész, az azért áll színpadra, mert úgy gondolja, hogy tehetséges. Mindent el akar játszani, férfit, nőt, gyereket, öreget, sőt, ugyanabban a darabban az összes szerepet. Erre nyilván ritkán adódik lehetőség, nekem ilyen volt a Panelninja, amelyben saját rendezésemben öt karaktert játszhattam. A színházi előadás azonban inkább csapatmunka, amelyben attól szabadul fel az ember, hogy a szerepét gyémánttá csiszolja.
– Mivel foglalkozik, ha nem játszik vagy rendez, és forgatása sincs?
– Szeretek együtt dolgozni a pályakezdőkkel, régóta alkotok velük közösen. Korábban az Új Színházban, a Bárkában, most pedig a Pesti Magyar Színiakadémián kaptam lehetőséget arra, hogy a közel negyven év alatt megszerzett tudásomat átadhassam a fiataloknak. Ezenkívül zenélek a Madách Színház színészeiből álló funky disco zenekar, a Mézing (amazing, jelentése csodálatos – a szerk.) basszusgitárosaként, és arra vágyom, hogy minél többet játszhassunk olyan jó hangulatban, mint nyáron, a Balaton partján. (Tamás Angéla)