„A miniszterelnökig mentem”

Munkás és sűrű év volt 2016 – derül ki Szabolcs Attila országgyűlési képviselő lapunknak adott interjújából, amelyben szóba került az új piactól a tervezett vasútfejlesztésig számos olyan történés, amelyek napi szinten foglalkoztatják Budafok-Tétény polgárait. A kulisszák mögé néztünk.

– Mit emelne ki az elmúlt év történései közül? 

– Hazai viszonylatban az elmúlt évek a gazdaság fejlesztéséről szóltak. A nemzetközi hitelminősítők is kénytelenek voltak elismerni a magyar eredményeket, és felminősíteni az országot.

Európában szinte nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliség, átlagosan 4,7 százalékos. Ez az arány a nyugati országrészben nyilván alacsonyabb, mint a keleti országrészben, ahol helyenként a 30 százalékot is eléri a kis falvakban. Ezeken a településeken feladat még a munkahelyteremtés annak ellenére, hogy jelenleg inkább munkaerőhiány van az országban. Ennek nyilván oka az is, hogy nagyon sokan külföldre mentek dolgozni. Az európai uniós csatlakozás az egyik előnye az, hogy átjárhatók a határok, így az unión belül szabadon lehet munkát vállalni.  Érdekes, hogy munkanélküliségről beszélünk akkor, amikor szinte minden üzlet hirdeti, hogy munkavállalót keres. Olyan munkát is kínálnak, amelyhez nem kell különösebb szakképesítés, mégsem jelentkezik rá senki. Azok közül ugyanis, akik hosszú ideig munkanélküliként élnek, többen már nehezen szánják rá magukat a rendszeres munkavégzésre, főleg, ha segélyt is kapnak. 

Ezért van nagy jelentősége a közmunkaprogramnak, amelyben az önkormányzatok felelőssége, hogy a közmunkásoknak értelmes munkát biztosítsanak, és ez Budafok-Tétényben meg is valósul. Nálunk a közmunkások közül a szakmunkások szakmájuknak megfelelő munkát végeznek, a képzetlenek szaktudást nem igénylő feladatokat látnak el.

– Mi történt Magyarországon 2016-ban az Európa egészét érintő menekültválsággal összefüggésben?

– Nemzetközi szinten a 2015-ös év intézkedései folytatódtak, de Magyarországot ez kevésbé érintette, mert amióta a déli határszakaszt kerítés zárja el a migránsoktól, kevesebb intézkedésre került sor. Naponta ötven-száz illegális bevándorlót tartóztattak fel, ők jogellenesen, erőszakosan, a kerítés átvágásával, átmászásával próbáltak bejutni hazánkba. Óriási sikerként könyvelhetjük el, hogy a V4-ek (a visegrádi országok: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – a szerk.) egységesen és nagyon határozottan léptek fel ebben a kérdésben, és ha a nyugat-európai politikusok véleménye nem is változott meg, de finomult, az ottani közvélemény pedig erőteljesen kezd igazodni a magyar állásponthoz. 

– Hogyan értékeli az október 2-i népszavazást?

– Nagyon sikeres népszavazás volt, ha figyelembe vesszük, hogy 1990 óta, a feltett kérdést támogatva egyetlen népszavazáson sem volt 3,3 millió szavazat. A nem szavazatok többsége akkor is meglett volna, ha igennel szavaztak volna azok, akik otthon maradtak. 

Budafok-Tétény a második legnagyobb létszámban vett részt a népszavazáson a nem szavazatok tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a kerületben jogkövető állampolgárok laknak, hiszen a migránsok nagy része erőszakosan tört be Európába, Magyarországra. Aki jó szándékkal jön, nem dobja el a papírjait, hanem elmegy a határra, bejelentkezik, menedékjogot kér és türelmesen kivárja, amíg megállapítják, hogy a kérése jogos vagy nem.

A fenyegetettség azonban nem múlt el, mert a migránskérdésre nem született még jó megoldás, a betelepítési kvótát még mindig nem tudják sokan elfelejteni. 

– Január elsején több olyan törvény lépett életbe, amely a lakosság nagy részét érinti. Ezek közül mely intézkedések a legfontosabbak?

– A kormány komoly béremeléseket és adócsökkentéseket vezetett be. A minimálbér 15 százalékkal emelkedett, a középfokú végzettségű, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel rendelkező szakmunkások garantált bérminimuma pedig 25százalékkal nőtt. Míg 2010-ben a minimálbér 73.500 forint volt, 2017-től 127.500 forint. A Fidesz négy év alatt többel növelte a minimálbért, mint a szocialisták nyolc év alatt. A garantált bérminimum 89.500 forintról 161.000 forintra emelkedett, ennek és a minimálbér emelésének a hatására minden szinten tovább nőhetnek a fizetések. A kormány az adócsökkentés pártján áll, azt szeretné, ha több pénz maradna a dolgozóknál, ezért a munkáltatók társasági adóját egységesen 9 százalékra csökkentette. Ez az Európai Unió területén a legalacsonyabb. A kormány azt reméli, hogy a béremelések, valamint a járulékok és a társasági adó csökkentése a következő években jelentősen növelheti a gazdaság teljesítményét. A munkáltatói járulék 5 százalékponttal kevesebb lett, a kisvállalkozói kedvezmény a duplájára nőtt, a munkavállalók személyi jövedelemadója pedig egy százalékkal csökkent. De beszélhetnénk a családtámogatásokról, a családi adókedvezményről, a fiatal házasoknak járó adókedvezményről, a csokról, vagy arról, hogy egyre több gyerek étkezhet ingyen és tanulhat ingyentankönyvekből. Ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyek a családok mindennapi megélhetését könnyítik. Megemlíthetjük a mindenkit érintő áfacsökkentést is, amely tavaly a sertéshúst érintette, idén pedig a tejet, tojást, kenyeret és kisebb mértékben a vendéglátást.

– Az elmúlt évben tudta érvényesíteni akaratát a parlamentben a kerület érdekében?

– Úgy érzem, megtettem mindent, amit egy olyan helyi lokálpatrióta, aki törvényhozói megbízást kap, megtehet. Minden erőmmel azon vagyok, hogy fejlődjön, gyarapodjon Budafok-Tétény. Ahogy tizenkét évig polgármesterként is ez volt a hivatásom. Most a felelősségem is megnőtt. Végzem a munkám. A közösségért.

– Mondana néhány példát?

– Az egyik legfontosabb, hogy az új városvezetés folytatta,amit megkezdtem, és pontot tett annak az évtizedes munkának az i-jére, amit az új piac megszületése jelent. Végre ott áll, működik a vásártér, ráadásul egy új közösségi köztéren. Úgy érzem, modern, de kisvárosi piac született újjá. Mindez a belváros rekonstrukciójának az egyik fontos, de korántsem az utolsó lépése.

Megkerülhetetlenek a vasút-ügyek. Köztudott, hogy a Székesfehérvár irányába tartó, 30-as sínpárt néhány évvel ezelőtt felújították, de a Déli-pályaudvartól mellette párhuzamosan futó, 40-es szakaszt, a százhalombattai vonalat nem. Ezért még nem nyúltak hozzá Budafok és Háros állomások épületéhez, nem szélesítették ki a Vágóhíd utcai és a Növény utcai aluljárókat. A zajvédő falnak is csak egy része készült el a korábbi munkálatok során. Ezek folytatását a 40-es pálya felújításához kötötték, amely a tervezők szerint 35 milliárd forintot emészt majd fel.  

Ezt az összeget sikerült elnyerni az Európai Uniótól, de a kivitelezés már 43-44 milliárd forintról szólt, így a kormány inkább más vasúti fejlesztéseket kívánt volna megoldani.  A miniszterelnökig mentem, hogy a kormány támogatásával nálunk valósuljon meg a vasút fejlesztése. Ez sikerült, így már az idén hozzáfognak az elmaradt munkákhoz: elkezdődik a százhalombattai vasúti sínpár és az állomások felújítása, valamint folytatják a P+R parkolók és a zajvédő fal hiányzó részének megépítését. Az önkormányzattal közös fellépés eredményeként sikerült elérnünk, hogy a vonatok továbbra is megálljanak a kerület eddigi megállóhelyein.  

Apróságnak tűnhet, de a helyi németségnek jelentős változás, hogy a Hugonnai Vilma Általános Iskola a korábbi elutasítás ellenére megkapta a jogot, hogy német nemzetiségi iskola legyen.

– Milyen tervekkel készül az új évre?

– Minden kerületünkben élő polgár javát szolgálná, ha létrehoznánk egy borászati központot. A bor- és szőlőkultúra, és az erre épülő számos iparág egyre erősebb világszerte. Minden adottságunk megvan, hogy újra a nagy elődök nyomába lépjünk, hogy legalább az európai borkultúra térképén méltó helyre kerüljön Budafok.

A Duna-parton nagy álom a Duna utcában lévő közművesített területen egy állandó jégcsarnok megépítése. Rajta vagyunk, és úgy érzem ez is olyan szolgáltatás többlet lesz, amely az itt élők örömmel fogadnak. Ráadásul ez a tervünk illeszkedik abba a politikába, amelyet a nemzeti összetartozás gondolata összegez, és ami nagyon gyakorlatias munkát jelent. Összekötni a 100 évvel ezelőtt erőszakosan széttépet szálakat a Kárpát-medence magyarjai között.

A jégcsarnok nyitva áll majd minden magyar utánpótlás csapat előtt, Erdélytől a Felvidékig, Kárpátaljától a Délvidékig.

Békében építkező, boldog, új esztendőt kívánok 2017-ben mindahányunknak.

(Tamás Angéla)