Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon - 2.2. Levelek, virágok, virágzatok
Levelek, virágok, virágzatok1
A levéllemez széle lehet ép vagy bemetszett. Ha a bemetszés mélyebb, akkor a levél tagoltságáról beszélünk:
|
Típus |
Leírás |
Példa |
|
a) karéjos |
A bemetszés nem éri el a fél lemez középvonalát |
tölgy |
|
b) hasadt |
A bemetszés a fél lemez középvonaláig ér |
platán |
|
c) osztott |
A bemetszés túlér a fél lemez középvonalán |
szőlő |
|
d) szeldelt |
A bemetszés a lemez középvonaláig ér |
réti boglárka |
|
e) sallangos |
Egészen vékony szálakra szeldelt levél |
kamilla |
Attól függően, hogy a levéllemez egy darabból áll vagy több lemezkére tagolódik, egyszerű és összetett leveleket különböztetünk meg.
Az összetett levél tengelye a levélgerinc, belőle erednek a nyelecskék, melyekhez a levélkék kapcsolódnak.
A levélkék eredése alapján a levél lehet:
1) Tenyeresen összetett:
a levélkék egy pontból ágaznak szét, például vadgesztenye.
2) Szárnyasan összetett:
a levélkék a levélgerinc két oldalán sorban állnak:
a) párosan összetett (vagy szárnyalt): a gerinc csúcsán nincs magányos levélke,
például borsó.
b) páratlanul összetett (vagy szárnyalt): a gerinc csúcsán magányos levélke van, például akác, rózsa.
A levél erezete lehet:
1) Mellékeres (egymással „párhuzamos”, nagyjából egyforma erek) – ilyen az egyszikűek többsége
2) Főeres
a) szárnyasan elágazó (a főérből jobbra-balra oldalerek ágaznak el) – például a tölgy
b) ujjasan elágazó (az oldalerek a főér tövéből ágaznak el) – például: platán, korai juhar
A kétszikű virág részei: csésze, szirom, porzó, bibe.
Az egyszikű virág részei: lepel, porzó, bibe.
A csésze általában zöld, de néhány esetben színes is lehet (például a paprikavirágnak piros).
A szirom és a lepel fehér vagy színes.
A virágok szimmetriája alapján megkülönböztethetők:
a) többszimmetriájú vagy sugaras virágok: ezeknek kettőnél több szimmetriasíkjuk van,
például rózsa
b) kétszimmetriájú virágok: két, egymásra merőleges szimmetriasíkjuk van; például szívvirág.
c) egyszimmetriájú vagy bilaterális virágok: a szimmetriasík két, tükörképi félre osztja a virágot, például zsálya, ibolya.
A fészkesek (például: napraforgó, katáng, peremizsfélék stb.) kerek virága tulajdonképpen virágzat. Több apró virágból tevődik össze. Itt a sugaras szimmetria a virágzatra vonatkozik.
Ha a legfelső levél felett megnézzük a szárat, egy vagy több virágot találunk. Néhány növénynek (például ibolya, hóvirág, kikericsfélék stb.) egyedi virágja van. Ha több virágot találunk, amelyek bizonyos szabályos elrendeződésben csoportosulnak, virágzatról beszélünk (például: kardvirág, zsálya, napraforgó, cickafark stb.).
1. Egyszerű virágzatok: a virágzati tengely nem ágazik el.
a) Fürt a hosszú tengelyen kocsányon ülő virágok vannak, a kocsányok egyforma hosszúak (például akác);
b) Sátor olyan fürt, melynél az alsó virágok kocsányai fokozatosan hosszabbodnak, így nagyjából egy magasságban állnak a virágok (például keresztesvirágúak);
c) Ernyő rövid tengely, az egyforma hosszúságú kocsányok látszólag egy pontból indulnak ki (például borostyán, virágkáka);
d) Fejecske rövid tengely, a virágok félgömb formájú csomóban állnak (például magas gubóvirág);
e) Füzér hosszú tengelyen kocsánytalan virágok ülnek (például útifű);
f) Fészek a tengely tányérszerűen kiszélesedik, az egyes virágok egymás mellett ülnek rajta (a napraforgó tányérja közel annyi virágot tartalmaz, ahány darab „szotyit” tudtunk kipergetni belőle), a fészket kívülről levéleredetű fészekpikkelyek védik, a tányér szélén lévő színes szirmok a szélső virágoktól származnak: egy szirom – egy virág (például fészkesvirágzatúak);
g) Forgó rövid főtengely végén ül egy virág, a tengelyről egy kocsány ered, amely túléri a főtengelyt, a kocsány végén egy virág, a kocsányokról is egy-egy további kocsány ered, a főtengely és a kocsányok egyforma hosszúak és átellenesen helyezkednek el (például kardvirág).
2. Összetett virágzatok: a virágzati tengely elágazik.
a) Összetett fürt több fürtös virágzat van egy hosszú tengelyen (például szőlő);
b) Összetett ernyő az ernyőben lévő virágok helyén újabb ernyő ül (például ernyősvirágzatúak);
c) Összetett füzér más néven kalász; a hosszú főtengelyen közvetlenül füzérke ül, a füzérkét 2 darab füzérpelyva takarja, az egyes virágokat 2 darab toklász (például búza);
d) Összetett forgó ugyanolyan, mint a forgó, csak egy virág helyett újabb, kisebb forgó ül a főtengely, illetve a kocsányok végén (például érdeslevelűek);
e) Buga más néven füzéres fürt; a füzéren az egyes virágok helyett füzérkék ülnek (például zab).
Az egyedi virágok inkább nagyobbak, míg a virágzatokban az egyes virágok nagyon picikék is lehetnek (például cickafark nagy, fehér virágzata több száz apró virágot tartalmaz). Ezek a picike virágok lehetnek teljesek (a virág minden része megtalálható bennük, például veronika-félék) vagy hiányosak (egyes részek – főleg a szirom, lepel – visszafejlődtek, például barkás növények: mogyoró, nyár, nyír stb.).
1 Farkas Zsuzsanna, Holler Judit, Katus Magdolna, Kurucz Márta, Néder Katalin, Victor András: Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon, Módszertani segédlet. Budapest, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, 2018.
